Tuesday, December 18

wolves, covering

though it did not catch my eye for the first look. yet it has vibe and that kind of attraction. to anywhere and further, with love.

Monday, December 17

café central

probably the most known kaffeehaus in town and still not out of fashion. wonderful inlay and vibrating monarchic mood meets the modern times. as usual for viennese coffee culture, its not just about coffee: a variety of wines, beers and a favourable menu card offers for a proper lunch as well.
what could be better describe how past and future walks hand in hand here, then the old piano in the middle, perfectly sounding the hall and wifi network. glorious.


valószínűleg senkinek sem kell bemutatni ezt a tipikus, talán legismertebb kávézót. amennyire múltidéző ám gyönyörű belseje, annyira mai és friss a hangulat, ami bent fogad. egyszerre ott a versenyzongora a terem közepén és egész gyors wifi. emellett értékelhető hosszúságú az étlap is, valamint italokkal sem fukarkodnak. bármikor jó hely olvasni, netezni, beszélgetni vagy ebédelni is. csodás hely.

über wochenende: kurz gesagt

- elég balszerencse kint ragadni kabátban, rövidnadrágban, -8 fokban az utcán, mivel a ház zárjába kulcsot törtek pár perccel azelőtt
- szerencsére negyed óra után megjelent a tettes férje, kezében bicskával, hogy ő most zárat szerel
- új hang van a metrókon, meg is zavart
- az internetbankom, bár bent voltam péntek reggel a bankfiókomban, gecire nem működik
- kb. 2 nappal később kapcsoltam is, hogy az itteni bankfiókokban utalási szelvényt is feladhatok, tehát nem is kéne feltétlen internetbank
- Kantot használunk szövegértéshez németórán, mivel egyéni növendéknek egyéni tanmenet dukál
- benő kegyetlen, a gennyládák szintén (sőt, ők még inkább)
- kettes kerületem tele van éjjel is nyitva tartó helyekkel. igaz, sittesekkel
- kedvenc britjeim lesajnált host c. lemeze irdatlan durván jól szól, gyönyörű munka
- favágó svédjeim megakoncertre készülnek berlinben jövőre. meg kéne látogatnom Lacit is
- vasárnap délben becsiccsenteni és snapszozni nem épp veszélytelen
- szerencsére van ingyenes, tiszta nyilvános wc a karmelitermarkton
- ingwer stäbchen az év felfedezése
- a hétvége legszebb lezárása egy remek baráti társalgás.
verdämmt toll!

Wednesday, December 12

angel dust

a mai nap jóhíre: az a srác kezd utódomként budapesten, akit segítettem és volt főnöknőmnek is elküldtem önéletrajzát felmondásomkor.

most picit úgy érzem, kisangyalként jó irányba tereltem a világ sodrását. mindenkire tekintettel.

wolves, gathering

én kérek elnézést, megint kőkemény agitprop következik. ezúttal a sosem létező tandíj nyomán, ám messze nem csak arról.

nem húzom sokáig az időt azon polémia felett, hazudott-e a kedves vezető vagy sem, hogy lehet, hogy 2008-ban még népszavazással is megerősíti, tandíjat ugyan soha többet, majd négy éven belül teljes erővel kivonja az állami forrásokat a felsőoktatásból. a válasz ugyanis teljesen egyértelmű: persze, hogy hazudott. sőt, még saját anyját is eladta volna egy 2009es kormányalakításért. de hát a magyar választók döntő részének ez az ember és az általa képviselt „stílus“ – ez kvázi értelmetlen, mert ekkora ripacs parasztot legközelebb Venezuelában visel a Föld (noha earth without art is just 'eh').

a fő probléma azonban nem a tandíj léte vagy hiánya. nem is a diákhitel 2-é, vagy hogy épp melyik hallgatói szervezet csatolható a fidelitashoz és melyik fogja össze a közösséget.

a fő probléma a társadalmi mobilitás ellen nyitott össztűz a kormány és a mögöttük álló üzleti körök, társadalmi körök – hovatovább: polgári körök – részéről. ne legyen kétsége senkinek sem: ez már messze nem az oktatásról szól. hadd hozzam fel példának a választói regisztráció kötelezettségét. mind-mind egy irányba vezet: minél több embert kiszorítani a döntésekből és egy elég szűk hatalmi – politikai és gazdasági – elit részére biztosítani a hatalom tulajdonlását és gyakorlását hosszú távon.
mellékesen említem: a Parlament előtti teret a mostani kormányzat az 1944es állapotoknak megfelelően akarja visszaállítani. és ezen döntések által nem csak a Kossuth tér kerül vissza az időben, hanem a teljes magyar társadalom is. ez pedig hazaárulás. sőt, nemzetárulás. ráadásul tudatosan, szánt szándékkal.

a magam részéről egyre kevésbé tudom eldönteni, mi a helyes álláspont részemről. beleszólni minden egyes alkalommal, sosem beleszólni, csak akkor ha indokolt – fogalmam sincs. nem célom siránkozni, kívülről utat szabni, észt osztani. csak egyszerűen nagyon fáj ami ott történik és ennek az elkeseredésemnek adok hangot.

mert mondhatom persze, hogy aki bújt, aki nem, jöjjön ki még, aki tud. de ezzel számos olyan barátom hátára helyezek még nagyobb súlyt és terhet, akik már eddig is óriási erőfeszítéseket tettek, ráadásul családjukkal együtt. őket nem lehet és nem is szabad meg- és kiszakítani. sőt, csak bennük lehet bízni, hogy lehet ez még másképp és fordulhat még más irányba a jövő.

csak sajnos ez borzasztó menetelés lesz. és nem is egy, vagy pár generáción át tartó. ezalatt a pár év alatt tényleg akkora sebet kap az egész magyar közösség, amiből nem látszik a kiút. a legoptimistább forgatókönyv, ami fejemben jár, az pont a kormányzat által lesajnált örmény példa: vannak örmény közösségek szerte a világban és egy hányattatott, elzárt ország valahol az isten háta mögött. érthetetlen nyelvet beszélnek, érthetetlen problémáikra érthetetlen válaszokat adnak. és még tényleg ez a legjobbnak tűnő végkifejlet.

mert ha netán 2014ben nem az Egységes Párt győz és nem is a Nemzeti Párt, akkor is túl sok megoldandó feladat és visszafordítandó folyamat áll előttük. egyszerűen túl sok. és a polip csápjai túl erősek és számosan vannak. mi több, a már most megteremtett felsőbbrendű überkaszt érdekeiket védik.

az az előnyöm mindenképp megmarad, hogy kívülről ott szarhatok az arcukba, ahol nem szégyellem. meglátom HomlokPétert például a Schwedenplatzon és elhajtom, mint kéregetőt vissza az Ostblockba. netán Irgalmas PlagiZsoltár lép ki ájtatosan a Stephansdomból és arcába dúdolom valamelyik Mayhem riffet.

de a fent említett veszélyre akkor sem tudok ellenszert. tehetetlennek érzem magam.

Tuesday, December 11

internetbank gesperrt

a jó kurva életbe, de tényleg. ezzel a fránya internetbankkal már harmadszor szívom meg, pedig most is jó kódot adtam neki. kurva életbe, tényleg ez az egyetlen bosszantó elem a bécsi életemben és bármit cisnálok, mindig jól megkapom pont akkor, amikor kellemetlen. picsába már, de tényleg.
mondjuk annyi öröm az ürömben, hogy a thomann.de eleve rossz országba akarta volna szállítani a rendelésem. nem baj, előbb-utóbb megérkeznek bécsbe a húrok Dávid tokjával együtt.

godspeed

ugyan már találkoztunk párszor, de most érzem először, van dolgunk egymással.

perdition

perfect companion on a lone frosty winternight

Monday, December 10

síelni fogsz.

kein stress, de itt egy hónap múlva síelni fogsz, bazdmeg!

quest completed

még bécsbe érkezésem egyik feladata volt megtalálni azt a helyet, ami a Mariahilfer egy mellékutcájából nyílik egy volt zsinagóga-szerű épületben. jelentem, nem magamtól, de sikerült. tényleg nagyon jó és ez hasonlít a legjobban a pesti alterkocsmákra, tehát aki szimplázni vagy mikázni szeretne bécsben, az ide jöhet.

Sunday, December 9

enter benő

benő megérkezett a lakásba és nemcsak ő, hanem a múlt héten rendelt fényképeim is. szobám a 4méteres képátlóval felveszi a versenyt bármelyik kismozi termével. sajnos a 35mm 1.8 lencse még nem, ugyan voltam a boltban: "bitte noch ein bisschen Geduld!" pedig az már így is épp elég nagy, hiszen tele magyarokkal az amúgy is zsúfolt belváros. inkább maradok kanálisom innenső oldalán, a nyugalom szigetén. benéztem a török abc-hez a sarkon, annyira gyönyörű izraeli (mégis, Leopoldstadtban mi más?) gránátalmái vannak. no, akkor képek:

Thursday, December 6

joulupukki

és óriás pelyhekben hull a hó, már minden fehér - és nem, nem hagyja abba.

Wednesday, December 5

seasons in the abyss

minden projekten eljön az a pont, amikor már csak Slayert van kedved hallgatni.

itt is eljött.

remembrance

ez a kép sokévnyi emléket szabadított fel. támadás alatt a falnak támaszkodni tilos!

Tuesday, December 4

fussball

iszonyat régen nem jártam focipálya közelében és ennek nyomós oka van: szerencsétlen vagyok kapusként, játékosként meg kétballábas és rohanni sem tudok tíz perc után. ennek ellenére a hollandok szervezte kispályás focin örömmel vettem részt. tényleg pazar volt, bár mindig ottmaradtam a kapuban némi idő után. azt hiszem, mindenki csatár szeretne lenni és ez ösztönös. bal csuklóm bánja ezt most kissé, az egyik fiatal talentum roppant imponálni akart a hölgyeknek és pár pillanatra elfelejtette az örömfoci fogalmát.

ezzel csak az a gond, hogy tényleg el kell kezdenem gyakorolni a paradiselost dalokat végre hétvégétől. amúgy sem egyszerű az as i die kiállása drop d-re hangolva, így viszont pontosan olyan csuklóval gyakorolhatom, ami egy jó órányi koncert után áll össze, többek között egy mozdonyszerűen végigvitt once solemnnek köszönhetően.

Monday, December 3

beamer

most, hogy kiváló hangfalaim vannak - elhatároztam, beszerzem azt az évek óta dédelgetett projektort is. mert bizony, filmnézéshez, partikhoz nagyon-nagyon jó kellék és akkor még jövőbeli zenei ötleteimet mellé sem tettem. tehát ez is: kell. keresés indult, jelenleg el vagyok veszve a kínálatban - ám azt hiszem, megelégszem egy 720p képességű eszközzel is.

breaking news
lefoglaltam: benq w700. otthoni felhasználásra ajánlott, jó kontrasztaránnyal. nézem acert és sonyt is, ám ez a benq tényleg jónak tűnt, még ha nem is top-end. igaz, akkor többszörösét kéne fizetnem érte.

Sunday, December 2

meleg váltással

Kriszék szombat este voltak nálam, enyhe sétálgatás és puncsozás, kávézás után, tesómék pedig újabb álláskereső és bécsben töltött napokra érkeztek vasárnap délben. mégis, minden tervezés nélkül épp nyitottuk az ajtót Kriszékkel - indultak Schönbrunnba - mikor tesóm felszólt a kaputelefonon. csodás, meleg váltással érkeznek-távoznak vendégeim :) ezt erősítendő, tesóm és sógorom átcipeltek egy vendégszivacsot is - ez hősies tett, roppant rendesek. ezzel jelentősen növelték későbbi vendégeim kényelmét.

egyáltalán nem vagyok egyedül. sőt, mintha csak egyre többen lennének velem bécsben.

Saturday, December 1

genelec 8020b

jelentem, szombat reggel megláttam a bankszámlámat, rajta a 14.havi fizetéssel. útiköltségek rendben, elszámolva, albérlet díjamat átutaltam: tehát ott virított az összeg. és ekkor nem teketóriáztam tovább: annyira, de annyira hiányzott már fél év után a jó zenehallgatás élménye. és a felvételé. nagyon, nagyon sokszor gondolkoztam már korábban is jó aktív stúdiómonitorokról: de nem mertem átlépni az 500€-s határt. Alesis MkII, TASCAM, Tannoy, Mackie - mind-mind ott járt a fejemben. és egyik sem rossz, nagyon jó ár-érték arányú termékek. mind.

de aztán ott az a pici plusz: Genelec. és hiába Adam A7, hiába bármilyen más vetélytárs, a Genelec ezen a piacon ha tetszik, ha nem, piacvezető és a legjobb. minden teszten az élen végez és az elmúlt tíz évben senki sem tudta megszorítani sem.

tehát eldőlt: Genelec 8020b. KELL - villogott agyamban a kiolthatatlan vörös led. és persze, erősítésként a klangfarbe épp aktionspreis keretében árusítja. már indultam is azon nyomban.
az eladó srác meg roppant segítőkész volt, immár a bécsi címem szerepel a vevőkartonomon a boltban - mellékszál: 2004 óta vásárlok náluk, szerintem simán átléptem a 8000€ határt a mások számára is beszerzett eszközökkel - és még viccelni is volt ideje: kerít nekem egy fehéret, azt a barátnők jobban szeretik. ezzel mosolyt csalt az arcomra, ám csak megmaradt a matt feketénél. nem probléma, nem olyan hatalmas ez a hangfalpár.

és bizony, nagyon szépen szól. nem különösebben hangos, nem is azért vettem: így is szépen beszólja a teret. vissza kellett vágnom teljesen a basszust, annyira hihetetlen mélyek gördülnek ki ebből a két dobozból. és a részletezettsége: az az igazán megdöbbentő. nagyon cinikus minden felvétellel szemben: pontosan úgy szól minden, ahogy azt odatették. megdöbbentő a különbség egyes felvételek között és ez a cucc nem ken el semmit, pontosan úgy mutatja be, ahogy azok elkészültek. azt hiszem, meglévő mp3 gyűjteményemet is kezdhetem leszámolni, mert gyötrelem néhányat feltenni.
ja, made in finland. van benne anyag rendesen.

if it's in you

Krisztiánék később, én meg elszállok a picsába (értsd: a téli reggelen).

karmakosmik

hiába, a klasszikus mindig visszaköszön. libabőr, még mindig.

ihsahn - something out there

egyrészt nagyon érik egy új blogcímke, még jobban domborítva az írásra ferdülésemet, másrészt ahogy felkelt a nap, úgy haladok időben Ihsahn pályáján. idei termés, roppant meggyőző és legfőképp váratlan optimizmus és derű csendül fel e nótában:
this will not fear. this will not die. az erő van ezzel, hallgassátok szeretettel.

in the nightside eclipse

bizony, hatórányi mély alvás, pláne este 10től elegendőnek bizonyult. még mindig forró a chai, érett a gesztenye és megszűnt az elmúlt kétnapi fáradtság. nincs is szebb dolog ilyenkor feltenni valami igazán az éjszakába illőt: