neun jahre vorbei

and arsenal wins the fa cup after 9 years without any trophies. hull city reserves much of the admiration, cause they fought bravely and unexpectedly til Ramsey (who else?) scored the 3rd in extra time.

fita 2nd: passed blau-schwarz test

passed the second fita test, called blau-schwarz by bc union.

20metres, ordinary large fita target sheets and 105 points out of 150, while 90 means a successful pass. not that easy in almost stormy conditions and i was starting with a light bow in addition, had to change it to a 26lbs recurve at halftime.

the third and the last test requires 30metres shooting, a distance i have not even tried. guess i need to start to get familiar with it and after a few weeks maybe looking for a final exam. anyway, its more important to practice 1-2 times a week, just for fun.

buziságok

az elmúlt héten nem kis elképedéssel figyeltem azt a gyűlölethullámot, amit az általam ismert bécsi magyar kolónia művelt Conchita Wurst kapcsán. íme a legszebb részletek:

- ez gusztustalan! (azért van ennél gusztustalanabb, pl a tiroli bőrnadrág)

- milyen példát mutat a gyerekeknek? (egy kezemen meg tudom számolni, hány gyerekes párt ismerek itteni magyarok közül)

- ilyet hogy lehet mutatni tévében? (reality showk, agyatlan sorozatok nem probléma)

- egy katolikus országnak hogy lehet ilyen képviselője? (azért ez elég kemény: vendégként - hiszen az vagy, ha nem célod a beilleszkedés - megszabni a fejlettebbnek, mit hogyan tegyen. ismerős ez a hozzáállás mo.-ról, de ezt itt? komolyan?)

elég türelmes vagyok, ám pl ez az utolsó vélemény bennem is elszakított egy húrt (a türelem és megértés húrját, ó!). viszont bíztam az osztrákokban és csalatkoznom nem kellett:

az államfő és a kormányfő után ki gratulált még Thomasnak?

a bécsi érsek.

szóval honffytársaink simán, csípőből bemutatták ismét a fejekben található sötétséget, azt a kb. 200év lemaradást, ami úton-útfélen kézzel tapintható. nem is csoda, hogy annyira nem vágyom ilyen ismeretségekre - ez az igazság.

minden buziskodónak: ismerjék meg a norvég Mayhem zenekart!

kurva isten, kurva világ

először júliusi szabadságnapjaim alakítása okozott némi nehézséget, majd az októberi hibám által sérült terület dobott még 3 problémát. persze atomsürgős megoldanom.

ekkor kapom meg a hivatalos értesítést, hogy egy másik lakó panaszt tett az okozott zajért (nem Herr Oberdammer az, hanem a baszatlan idős osztrák picsa alattam aki még köszönni sem képes).

ha még nem lenne elég, főnököm is megtalál, hogy ugyan néha 9után érek be reggel. az, hogy néha f8ig vagyok bent, nem számít. semmi gond, mostantól f9re járok és 5kor távozom.

viszont holnap randizunk, csak nem lesz überkínos és megafos.

*és jó a szemem a vizsgálat után, ám több szünetet tartok munka közben, mint eddig

a kirekesztés útján

nem is tudom már, mióta szeretnék erről az egészen sok mindennel összefüggő témáról írni. pontosan nem is tudom, hol vágjak bele és hogyan vezessem végig a gondolataimat, szóval az a leghelyesebb, ha elkezdem.

és ahogy befejezem, el is engedem ezt a témát. eleget foglalkoztam vele. túl sokat is. minek súlyosbítani azt, ami amúgy is?

megbotránkoztató és megdöbbentő, mennyire kirekesztők és számos törésvonal mentén tagoltak a magyarok. nincs igazán különbség itt lakóhely vagy foglalkozás szerint, egyszerűen valakinek van elég esze, hogy belásson alapvető dolgokat, másoknak pedig nincs.

csak az elmúlt kb. fél év példáit sorolom fel:
- utálom a buzikat,
- utálom a cigókat,
- utálom a külföldieket,
- utálom a drogosokat,
- utálom akik kéregetnek,
- utálom a hajléktalanokat,
- utálom a törököket,
- utálom akik helyett adót fizetek.
folytathatnám a sort, de egyrészt már kedvem sincs hozzá, másrészt remélem érthető, mit kívánok megragadni.

a létező előítéleteket, a megbélyegzést és az elhatárolódást. és egyszerűen elegem van ezekből a fröcsögő undormányokból.
arról nem is beszélve, hogy kirekeszteni lehet szépen egyenként csoportokat egymás után. előbb-utóbb elkövetkezik a pillanat, amikor már nem marad mást kirekeszteni és kezdődik a testvérharc. csak gyorsan meg kell hamisítani a múltat, ellenségképet létrehozni és már kezdődhet is az ellehetetlenítés és újraosztás.

az a rossz hírem ebben a gondolatburokban élők számára, hogy az állandó harcban és küzdelemben nem jutnak előrébb, csúsznak hátrébb szüntelen. és azok a társadalmak, ahol nem árokásás, hanem közös nevező keresése zajlik, kisebb belső feszültséggel és nagyobb összetartással működnek. ez meglátszik az élettartamon, szaporulaton, korfán, előállított értéken és az emberek arcán is a metrón.

tehát lehet folytatni a gyűlölködést, csak nem érdemes. ahogy Palika énekli: a békülékenyekkel vagyok én. bizonyám, nem másokkal.

grafik des tages

harmony breaks

when paradise host hits the stage