Tuesday, December 18
wolves, covering
though it did not catch my eye for the first look. yet it has vibe and that kind of attraction. to anywhere and further, with love.
Monday, December 17
café central
probably the most known kaffeehaus in town and still not out of fashion. wonderful inlay and vibrating monarchic mood meets the modern times. as usual for viennese coffee culture, its not just about coffee: a variety of wines, beers and a favourable menu card offers for a proper lunch as well.
what could be better describe how past and future walks hand in hand here, then the old piano in the middle, perfectly sounding the hall and wifi network. glorious.
valószínűleg senkinek sem kell bemutatni ezt a tipikus, talán legismertebb kávézót. amennyire múltidéző ám gyönyörű belseje, annyira mai és friss a hangulat, ami bent fogad. egyszerre ott a versenyzongora a terem közepén és egész gyors wifi. emellett értékelhető hosszúságú az étlap is, valamint italokkal sem fukarkodnak. bármikor jó hely olvasni, netezni, beszélgetni vagy ebédelni is. csodás hely.
what could be better describe how past and future walks hand in hand here, then the old piano in the middle, perfectly sounding the hall and wifi network. glorious.
valószínűleg senkinek sem kell bemutatni ezt a tipikus, talán legismertebb kávézót. amennyire múltidéző ám gyönyörű belseje, annyira mai és friss a hangulat, ami bent fogad. egyszerre ott a versenyzongora a terem közepén és egész gyors wifi. emellett értékelhető hosszúságú az étlap is, valamint italokkal sem fukarkodnak. bármikor jó hely olvasni, netezni, beszélgetni vagy ebédelni is. csodás hely.
über wochenende: kurz gesagt
- elég balszerencse kint ragadni kabátban, rövidnadrágban, -8 fokban az utcán, mivel a ház zárjába kulcsot törtek pár perccel azelőtt
- szerencsére negyed óra után megjelent a tettes férje, kezében bicskával, hogy ő most zárat szerel
- új hang van a metrókon, meg is zavart
- az internetbankom, bár bent voltam péntek reggel a bankfiókomban, gecire nem működik
- kb. 2 nappal később kapcsoltam is, hogy az itteni bankfiókokban utalási szelvényt is feladhatok, tehát nem is kéne feltétlen internetbank
- Kantot használunk szövegértéshez németórán, mivel egyéni növendéknek egyéni tanmenet dukál
- benő kegyetlen, a gennyládák szintén (sőt, ők még inkább)
- kettes kerületem tele van éjjel is nyitva tartó helyekkel. igaz, sittesekkel
- kedvenc britjeim lesajnált host c. lemeze irdatlan durván jól szól, gyönyörű munka
- favágó svédjeim megakoncertre készülnek berlinben jövőre. meg kéne látogatnom Lacit is
- vasárnap délben becsiccsenteni és snapszozni nem épp veszélytelen
- szerencsére van ingyenes, tiszta nyilvános wc a karmelitermarkton
- ingwer stäbchen az év felfedezése
- a hétvége legszebb lezárása egy remek baráti társalgás.
verdämmt toll!
- szerencsére negyed óra után megjelent a tettes férje, kezében bicskával, hogy ő most zárat szerel
- új hang van a metrókon, meg is zavart
- az internetbankom, bár bent voltam péntek reggel a bankfiókomban, gecire nem működik
- kb. 2 nappal később kapcsoltam is, hogy az itteni bankfiókokban utalási szelvényt is feladhatok, tehát nem is kéne feltétlen internetbank
- Kantot használunk szövegértéshez németórán, mivel egyéni növendéknek egyéni tanmenet dukál
- benő kegyetlen, a gennyládák szintén (sőt, ők még inkább)
- kettes kerületem tele van éjjel is nyitva tartó helyekkel. igaz, sittesekkel
- kedvenc britjeim lesajnált host c. lemeze irdatlan durván jól szól, gyönyörű munka
- favágó svédjeim megakoncertre készülnek berlinben jövőre. meg kéne látogatnom Lacit is
- vasárnap délben becsiccsenteni és snapszozni nem épp veszélytelen
- szerencsére van ingyenes, tiszta nyilvános wc a karmelitermarkton
- ingwer stäbchen az év felfedezése
- a hétvége legszebb lezárása egy remek baráti társalgás.
verdämmt toll!
Wednesday, December 12
angel dust
a mai nap jóhíre: az a srác kezd utódomként budapesten, akit segítettem és volt főnöknőmnek is elküldtem önéletrajzát felmondásomkor.
most picit úgy érzem, kisangyalként jó irányba tereltem a világ sodrását. mindenkire tekintettel.
most picit úgy érzem, kisangyalként jó irányba tereltem a világ sodrását. mindenkire tekintettel.
wolves, gathering
én kérek elnézést, megint kőkemény agitprop következik. ezúttal a sosem létező tandíj nyomán, ám messze nem csak arról.
nem húzom sokáig az időt azon polémia felett, hazudott-e a kedves vezető vagy sem, hogy lehet, hogy 2008-ban még népszavazással is megerősíti, tandíjat ugyan soha többet, majd négy éven belül teljes erővel kivonja az állami forrásokat a felsőoktatásból. a válasz ugyanis teljesen egyértelmű: persze, hogy hazudott. sőt, még saját anyját is eladta volna egy 2009es kormányalakításért. de hát a magyar választók döntő részének ez az ember és az általa képviselt „stílus“ – ez kvázi értelmetlen, mert ekkora ripacs parasztot legközelebb Venezuelában visel a Föld (noha earth without art is just 'eh').
a fő probléma azonban nem a tandíj léte vagy hiánya. nem is a diákhitel 2-é, vagy hogy épp melyik hallgatói szervezet csatolható a fidelitashoz és melyik fogja össze a közösséget.
a fő probléma a társadalmi mobilitás ellen nyitott össztűz a kormány és a mögöttük álló üzleti körök, társadalmi körök – hovatovább: polgári körök – részéről. ne legyen kétsége senkinek sem: ez már messze nem az oktatásról szól. hadd hozzam fel példának a választói regisztráció kötelezettségét. mind-mind egy irányba vezet: minél több embert kiszorítani a döntésekből és egy elég szűk hatalmi – politikai és gazdasági – elit részére biztosítani a hatalom tulajdonlását és gyakorlását hosszú távon.
mellékesen említem: a Parlament előtti teret a mostani kormányzat az 1944es állapotoknak megfelelően akarja visszaállítani. és ezen döntések által nem csak a Kossuth tér kerül vissza az időben, hanem a teljes magyar társadalom is. ez pedig hazaárulás. sőt, nemzetárulás. ráadásul tudatosan, szánt szándékkal.
a magam részéről egyre kevésbé tudom eldönteni, mi a helyes álláspont részemről. beleszólni minden egyes alkalommal, sosem beleszólni, csak akkor ha indokolt – fogalmam sincs. nem célom siránkozni, kívülről utat szabni, észt osztani. csak egyszerűen nagyon fáj ami ott történik és ennek az elkeseredésemnek adok hangot.
mert mondhatom persze, hogy aki bújt, aki nem, jöjjön ki még, aki tud. de ezzel számos olyan barátom hátára helyezek még nagyobb súlyt és terhet, akik már eddig is óriási erőfeszítéseket tettek, ráadásul családjukkal együtt. őket nem lehet és nem is szabad meg- és kiszakítani. sőt, csak bennük lehet bízni, hogy lehet ez még másképp és fordulhat még más irányba a jövő.
csak sajnos ez borzasztó menetelés lesz. és nem is egy, vagy pár generáción át tartó. ezalatt a pár év alatt tényleg akkora sebet kap az egész magyar közösség, amiből nem látszik a kiút. a legoptimistább forgatókönyv, ami fejemben jár, az pont a kormányzat által lesajnált örmény példa: vannak örmény közösségek szerte a világban és egy hányattatott, elzárt ország valahol az isten háta mögött. érthetetlen nyelvet beszélnek, érthetetlen problémáikra érthetetlen válaszokat adnak. és még tényleg ez a legjobbnak tűnő végkifejlet.
mert ha netán 2014ben nem az Egységes Párt győz és nem is a Nemzeti Párt, akkor is túl sok megoldandó feladat és visszafordítandó folyamat áll előttük. egyszerűen túl sok. és a polip csápjai túl erősek és számosan vannak. mi több, a már most megteremtett felsőbbrendű überkaszt érdekeiket védik.
az az előnyöm mindenképp megmarad, hogy kívülről ott szarhatok az arcukba, ahol nem szégyellem. meglátom HomlokPétert például a Schwedenplatzon és elhajtom, mint kéregetőt vissza az Ostblockba. netán Irgalmas PlagiZsoltár lép ki ájtatosan a Stephansdomból és arcába dúdolom valamelyik Mayhem riffet.
de a fent említett veszélyre akkor sem tudok ellenszert. tehetetlennek érzem magam.
nem húzom sokáig az időt azon polémia felett, hazudott-e a kedves vezető vagy sem, hogy lehet, hogy 2008-ban még népszavazással is megerősíti, tandíjat ugyan soha többet, majd négy éven belül teljes erővel kivonja az állami forrásokat a felsőoktatásból. a válasz ugyanis teljesen egyértelmű: persze, hogy hazudott. sőt, még saját anyját is eladta volna egy 2009es kormányalakításért. de hát a magyar választók döntő részének ez az ember és az általa képviselt „stílus“ – ez kvázi értelmetlen, mert ekkora ripacs parasztot legközelebb Venezuelában visel a Föld (noha earth without art is just 'eh').
a fő probléma azonban nem a tandíj léte vagy hiánya. nem is a diákhitel 2-é, vagy hogy épp melyik hallgatói szervezet csatolható a fidelitashoz és melyik fogja össze a közösséget.
a fő probléma a társadalmi mobilitás ellen nyitott össztűz a kormány és a mögöttük álló üzleti körök, társadalmi körök – hovatovább: polgári körök – részéről. ne legyen kétsége senkinek sem: ez már messze nem az oktatásról szól. hadd hozzam fel példának a választói regisztráció kötelezettségét. mind-mind egy irányba vezet: minél több embert kiszorítani a döntésekből és egy elég szűk hatalmi – politikai és gazdasági – elit részére biztosítani a hatalom tulajdonlását és gyakorlását hosszú távon.
mellékesen említem: a Parlament előtti teret a mostani kormányzat az 1944es állapotoknak megfelelően akarja visszaállítani. és ezen döntések által nem csak a Kossuth tér kerül vissza az időben, hanem a teljes magyar társadalom is. ez pedig hazaárulás. sőt, nemzetárulás. ráadásul tudatosan, szánt szándékkal.
a magam részéről egyre kevésbé tudom eldönteni, mi a helyes álláspont részemről. beleszólni minden egyes alkalommal, sosem beleszólni, csak akkor ha indokolt – fogalmam sincs. nem célom siránkozni, kívülről utat szabni, észt osztani. csak egyszerűen nagyon fáj ami ott történik és ennek az elkeseredésemnek adok hangot.
mert mondhatom persze, hogy aki bújt, aki nem, jöjjön ki még, aki tud. de ezzel számos olyan barátom hátára helyezek még nagyobb súlyt és terhet, akik már eddig is óriási erőfeszítéseket tettek, ráadásul családjukkal együtt. őket nem lehet és nem is szabad meg- és kiszakítani. sőt, csak bennük lehet bízni, hogy lehet ez még másképp és fordulhat még más irányba a jövő.
csak sajnos ez borzasztó menetelés lesz. és nem is egy, vagy pár generáción át tartó. ezalatt a pár év alatt tényleg akkora sebet kap az egész magyar közösség, amiből nem látszik a kiút. a legoptimistább forgatókönyv, ami fejemben jár, az pont a kormányzat által lesajnált örmény példa: vannak örmény közösségek szerte a világban és egy hányattatott, elzárt ország valahol az isten háta mögött. érthetetlen nyelvet beszélnek, érthetetlen problémáikra érthetetlen válaszokat adnak. és még tényleg ez a legjobbnak tűnő végkifejlet.
mert ha netán 2014ben nem az Egységes Párt győz és nem is a Nemzeti Párt, akkor is túl sok megoldandó feladat és visszafordítandó folyamat áll előttük. egyszerűen túl sok. és a polip csápjai túl erősek és számosan vannak. mi több, a már most megteremtett felsőbbrendű überkaszt érdekeiket védik.
az az előnyöm mindenképp megmarad, hogy kívülről ott szarhatok az arcukba, ahol nem szégyellem. meglátom HomlokPétert például a Schwedenplatzon és elhajtom, mint kéregetőt vissza az Ostblockba. netán Irgalmas PlagiZsoltár lép ki ájtatosan a Stephansdomból és arcába dúdolom valamelyik Mayhem riffet.
de a fent említett veszélyre akkor sem tudok ellenszert. tehetetlennek érzem magam.
Tuesday, December 11
internetbank gesperrt
a jó kurva életbe, de tényleg. ezzel a fránya internetbankkal már harmadszor szívom meg, pedig most is jó kódot adtam neki. kurva életbe, tényleg ez az egyetlen bosszantó elem a bécsi életemben és bármit cisnálok, mindig jól megkapom pont akkor, amikor kellemetlen. picsába már, de tényleg.
mondjuk annyi öröm az ürömben, hogy a thomann.de eleve rossz országba akarta volna szállítani a rendelésem. nem baj, előbb-utóbb megérkeznek bécsbe a húrok Dávid tokjával együtt.
mondjuk annyi öröm az ürömben, hogy a thomann.de eleve rossz országba akarta volna szállítani a rendelésem. nem baj, előbb-utóbb megérkeznek bécsbe a húrok Dávid tokjával együtt.
Monday, December 10
quest completed
még bécsbe érkezésem egyik feladata volt megtalálni azt a helyet, ami a Mariahilfer egy mellékutcájából nyílik egy volt zsinagóga-szerű épületben. jelentem, nem magamtól, de sikerült. tényleg nagyon jó és ez hasonlít a legjobban a pesti alterkocsmákra, tehát aki szimplázni vagy mikázni szeretne bécsben, az ide jöhet.
Sunday, December 9
enter benő
benő megérkezett a lakásba és nemcsak ő, hanem a múlt héten rendelt fényképeim is. szobám a 4méteres képátlóval felveszi a versenyt bármelyik kismozi termével. sajnos a 35mm 1.8 lencse még nem, ugyan voltam a boltban: "bitte noch ein bisschen Geduld!" pedig az már így is épp elég nagy, hiszen tele magyarokkal az amúgy is zsúfolt belváros. inkább maradok kanálisom innenső oldalán, a nyugalom szigetén. benéztem a török abc-hez a sarkon, annyira gyönyörű izraeli (mégis, Leopoldstadtban mi más?) gránátalmái vannak. no, akkor képek:
Thursday, December 6
Wednesday, December 5
seasons in the abyss
minden projekten eljön az a pont, amikor már csak Slayert van kedved hallgatni.
itt is eljött.
itt is eljött.
Tuesday, December 4
fussball
iszonyat régen nem jártam focipálya közelében és ennek nyomós oka van: szerencsétlen vagyok kapusként, játékosként meg kétballábas és rohanni sem tudok tíz perc után. ennek ellenére a hollandok szervezte kispályás focin örömmel vettem részt. tényleg pazar volt, bár mindig ottmaradtam a kapuban némi idő után. azt hiszem, mindenki csatár szeretne lenni és ez ösztönös. bal csuklóm bánja ezt most kissé, az egyik fiatal talentum roppant imponálni akart a hölgyeknek és pár pillanatra elfelejtette az örömfoci fogalmát.
ezzel csak az a gond, hogy tényleg el kell kezdenem gyakorolni a paradiselost dalokat végre hétvégétől. amúgy sem egyszerű az as i die kiállása drop d-re hangolva, így viszont pontosan olyan csuklóval gyakorolhatom, ami egy jó órányi koncert után áll össze, többek között egy mozdonyszerűen végigvitt once solemnnek köszönhetően.
ezzel csak az a gond, hogy tényleg el kell kezdenem gyakorolni a paradiselost dalokat végre hétvégétől. amúgy sem egyszerű az as i die kiállása drop d-re hangolva, így viszont pontosan olyan csuklóval gyakorolhatom, ami egy jó órányi koncert után áll össze, többek között egy mozdonyszerűen végigvitt once solemnnek köszönhetően.
Monday, December 3
beamer
most, hogy kiváló hangfalaim vannak - elhatároztam, beszerzem azt az évek óta dédelgetett projektort is. mert bizony, filmnézéshez, partikhoz nagyon-nagyon jó kellék és akkor még jövőbeli zenei ötleteimet mellé sem tettem. tehát ez is: kell. keresés indult, jelenleg el vagyok veszve a kínálatban - ám azt hiszem, megelégszem egy 720p képességű eszközzel is.
breaking news
lefoglaltam: benq w700. otthoni felhasználásra ajánlott, jó kontrasztaránnyal. nézem acert és sonyt is, ám ez a benq tényleg jónak tűnt, még ha nem is top-end. igaz, akkor többszörösét kéne fizetnem érte.
breaking news
lefoglaltam: benq w700. otthoni felhasználásra ajánlott, jó kontrasztaránnyal. nézem acert és sonyt is, ám ez a benq tényleg jónak tűnt, még ha nem is top-end. igaz, akkor többszörösét kéne fizetnem érte.
Sunday, December 2
meleg váltással
Kriszék szombat este voltak nálam, enyhe sétálgatás és puncsozás, kávézás után, tesómék pedig újabb álláskereső és bécsben töltött napokra érkeztek vasárnap délben. mégis, minden tervezés nélkül épp nyitottuk az ajtót Kriszékkel - indultak Schönbrunnba - mikor tesóm felszólt a kaputelefonon. csodás, meleg váltással érkeznek-távoznak vendégeim :) ezt erősítendő, tesóm és sógorom átcipeltek egy vendégszivacsot is - ez hősies tett, roppant rendesek. ezzel jelentősen növelték későbbi vendégeim kényelmét.
egyáltalán nem vagyok egyedül. sőt, mintha csak egyre többen lennének velem bécsben.
egyáltalán nem vagyok egyedül. sőt, mintha csak egyre többen lennének velem bécsben.
Saturday, December 1
genelec 8020b
jelentem, szombat reggel megláttam a bankszámlámat, rajta a 14.havi fizetéssel. útiköltségek rendben, elszámolva, albérlet díjamat átutaltam: tehát ott virított az összeg. és ekkor nem teketóriáztam tovább: annyira, de annyira hiányzott már fél év után a jó zenehallgatás élménye. és a felvételé. nagyon, nagyon sokszor gondolkoztam már korábban is jó aktív stúdiómonitorokról: de nem mertem átlépni az 500€-s határt. Alesis MkII, TASCAM, Tannoy, Mackie - mind-mind ott járt a fejemben. és egyik sem rossz, nagyon jó ár-érték arányú termékek. mind.
de aztán ott az a pici plusz: Genelec. és hiába Adam A7, hiába bármilyen más vetélytárs, a Genelec ezen a piacon ha tetszik, ha nem, piacvezető és a legjobb. minden teszten az élen végez és az elmúlt tíz évben senki sem tudta megszorítani sem.
tehát eldőlt: Genelec 8020b. KELL - villogott agyamban a kiolthatatlan vörös led. és persze, erősítésként a klangfarbe épp aktionspreis keretében árusítja. már indultam is azon nyomban.
az eladó srác meg roppant segítőkész volt, immár a bécsi címem szerepel a vevőkartonomon a boltban - mellékszál: 2004 óta vásárlok náluk, szerintem simán átléptem a 8000€ határt a mások számára is beszerzett eszközökkel - és még viccelni is volt ideje: kerít nekem egy fehéret, azt a barátnők jobban szeretik. ezzel mosolyt csalt az arcomra, ám csak megmaradt a matt feketénél. nem probléma, nem olyan hatalmas ez a hangfalpár.
és bizony, nagyon szépen szól. nem különösebben hangos, nem is azért vettem: így is szépen beszólja a teret. vissza kellett vágnom teljesen a basszust, annyira hihetetlen mélyek gördülnek ki ebből a két dobozból. és a részletezettsége: az az igazán megdöbbentő. nagyon cinikus minden felvétellel szemben: pontosan úgy szól minden, ahogy azt odatették. megdöbbentő a különbség egyes felvételek között és ez a cucc nem ken el semmit, pontosan úgy mutatja be, ahogy azok elkészültek. azt hiszem, meglévő mp3 gyűjteményemet is kezdhetem leszámolni, mert gyötrelem néhányat feltenni.
ja, made in finland. van benne anyag rendesen.
de aztán ott az a pici plusz: Genelec. és hiába Adam A7, hiába bármilyen más vetélytárs, a Genelec ezen a piacon ha tetszik, ha nem, piacvezető és a legjobb. minden teszten az élen végez és az elmúlt tíz évben senki sem tudta megszorítani sem.
tehát eldőlt: Genelec 8020b. KELL - villogott agyamban a kiolthatatlan vörös led. és persze, erősítésként a klangfarbe épp aktionspreis keretében árusítja. már indultam is azon nyomban.
az eladó srác meg roppant segítőkész volt, immár a bécsi címem szerepel a vevőkartonomon a boltban - mellékszál: 2004 óta vásárlok náluk, szerintem simán átléptem a 8000€ határt a mások számára is beszerzett eszközökkel - és még viccelni is volt ideje: kerít nekem egy fehéret, azt a barátnők jobban szeretik. ezzel mosolyt csalt az arcomra, ám csak megmaradt a matt feketénél. nem probléma, nem olyan hatalmas ez a hangfalpár.
és bizony, nagyon szépen szól. nem különösebben hangos, nem is azért vettem: így is szépen beszólja a teret. vissza kellett vágnom teljesen a basszust, annyira hihetetlen mélyek gördülnek ki ebből a két dobozból. és a részletezettsége: az az igazán megdöbbentő. nagyon cinikus minden felvétellel szemben: pontosan úgy szól minden, ahogy azt odatették. megdöbbentő a különbség egyes felvételek között és ez a cucc nem ken el semmit, pontosan úgy mutatja be, ahogy azok elkészültek. azt hiszem, meglévő mp3 gyűjteményemet is kezdhetem leszámolni, mert gyötrelem néhányat feltenni.
ja, made in finland. van benne anyag rendesen.
ihsahn - something out there
egyrészt nagyon érik egy új blogcímke, még jobban domborítva az írásra ferdülésemet, másrészt ahogy felkelt a nap, úgy haladok időben Ihsahn pályáján. idei termés, roppant meggyőző és legfőképp váratlan optimizmus és derű csendül fel e nótában:
this will not fear. this will not die. az erő van ezzel, hallgassátok szeretettel.
this will not fear. this will not die. az erő van ezzel, hallgassátok szeretettel.
in the nightside eclipse
bizony, hatórányi mély alvás, pláne este 10től elegendőnek bizonyult. még mindig forró a chai, érett a gesztenye és megszűnt az elmúlt kétnapi fáradtság. nincs is szebb dolog ilyenkor feltenni valami igazán az éjszakába illőt:
Friday, November 30
muth
elkészült az augartenspitz sarkon a musik und theater komplexum, hamarosan átköltözik a wiener sängerknaben kórus is, nyitókoncertjük a wiener philharmonikerrel közösen lesz jövő héten. még egy ok, hogy a kettes kerületet válasszam.
breaking news 9én vasárnap ingyenesen megtekinthető az intézmény 15-20 óra között
breaking news 9én vasárnap ingyenesen megtekinthető az intézmény 15-20 óra között
rooibos chai
a múltkor beszerzett rooibos chait próbálom épp. picit kevesebb tejjel kellett volna keverni, ám a szegfűszeg így is remekül járul hozzá az ízhez. amúgy még mindig nagy a kupleráj, mosogatni kéne, ehelyett vacsoráztam, mostam - és bár épp elkészült a gesztenye, lehetne még tenni-venni, ehelyett mindjárt bedőlök az ágyba és alszom egy hatalmasat. ebben a nag champa füstje is eléggé segít. néha kell ez a pihenés is (persze ezt is úgy, hogy már bevásároltam hétvégére és megint elintéztem pár feladatot).
egyébként nem tudom, figyelitek-e, hogy nem bort, sört, vagy pálinkát iszom. fejlődöm. még a végén józanéletű polgárrá válok.
egyébként nem tudom, figyelitek-e, hogy nem bort, sört, vagy pálinkát iszom. fejlődöm. még a végén józanéletű polgárrá válok.
etwas nettes
épp csak beugrottam a billába, úgyis egy kézben elfér, amit venni akarok.
majd persze két kézzel fogtam karácsonyfaként a dógokat az iszonyat hosszúra nyúlt sorban. éreztem, hogy itt már a talján bor is csúszik - na az nem csúszhat - így esett a tej. nem történt katasztrófa, műanyag üveges, pattant, szinte dekázhattam is.
szerencsére pont akkor érkezett felmentésként a szerb pénztárosnő és egyből velem nyitotta meg az új sort. tényleg kedves és nagyon jókor, a talján bor is köszöni ezúton (nem, még nem bontottam fel. betegszem)
szerencsére pont akkor érkezett felmentésként a szerb pénztárosnő és egyből velem nyitotta meg az új sort. tényleg kedves és nagyon jókor, a talján bor is köszöni ezúton (nem, még nem bontottam fel. betegszem)
Tuesday, November 27
langsam spazieren
[me] guten morgen, goedmorgen..
[jaap] guten morgen! wie geht'z?
[me] ach, müde, bin sehr müde.
[patrick] good afternoon, adam!
[jaap] so that's why are you so late. again.
[me] came for the lunch only.
[patrick] hahaha! good one. sorry, we started to play early.
[jaap] guten morgen! wie geht'z?
[me] ach, müde, bin sehr müde.
[patrick] good afternoon, adam!
[jaap] so that's why are you so late. again.
[me] came for the lunch only.
[patrick] hahaha! good one. sorry, we started to play early.
Saturday, November 24
teehaus schönbichler
original teahouse at the heart of Innere Stadt, just next door to Figlmüller. elite tea weed and quality kandis sugar, choc next to the shelves of pots. really recommended, if your wish to drink tea.
karmelitermarkt
ugyan tesómék már esküsznek a Volkertsmarktra (a bevándorlókkal teli, igazi prolipiacra a Taborstrasse másik oldalán) én eddig csak a puccosabb, módosabb és nagyobb helyi, osztrák kínálatot felmutató családias Karmelitermarkton vásároltam.
és megint beleakadtam a talján sajtos/sonkás pultjába, így egyből ott is hagytam majdnem 30€ petákot. pedig igyekszem nem arra fordulni.
és megint beleakadtam a talján sajtos/sonkás pultjába, így egyből ott is hagytam majdnem 30€ petákot. pedig igyekszem nem arra fordulni.
de Jäger
have not been here so far, though certainly will. local restaurant and bierstube with great atmosphere, most closest to Amsterdam bars, as the name even suggests a dutch connection.
loibl elektrogeschäft & beleichtigung
remek bolt mindenfajta házi elektromos eszközzel és izzókkal, csillárokkal, lámpákkal. valamint second-hand cd részleggel (hogy ez a kettő hogy fér meg egymás mellett, tényleg nem tudom).
schneiderei
valószínűleg ez a délbalkáni öreg fószer a legjobb szabó a környéken. pikpakk elkészült míves céges nadrágom, pont a megfelelő hosszú immár.
Thursday, November 22
exceeds expectations
and yet again.
szóval mint kés a vajban: átlag feletti érdemjegyet kaptam projektemre. kurvajó, mert ez bónuszomon is meglátszódhat.
csak ne hosszabbították volna meg februárig :(
szóval mint kés a vajban: átlag feletti érdemjegyet kaptam projektemre. kurvajó, mert ez bónuszomon is meglátszódhat.
csak ne hosszabbították volna meg februárig :(
Friday, November 16
verlängert
most, hogy december végéig szól német szerződésem, minden bécsi kéglimben töltött percet nagyra értékelek. a mai este tesómék által itthagyott gesztenyesütéssel telik, valamint végre alszom egy hatalmasat, már ideje.
és átestem a tűzkeresztségen, azaz első előadásomon cégemnél, immár német nyelven. szakmai dolgokról, az én németemmel. és bizony szerb kollégámmal együtt nem vallottunk szégyent, sőt. sikerült bevonni sokakat a társaságból a beszélgetésbe és így jóval interaktívabb alkalommá vált, mint egyébként lenni szokott. nagyon örülök neki, mivel ezzel újabb feladatot pipáltam ki éves értékelésemben.
most pedig jöjjön a pihenés!
és átestem a tűzkeresztségen, azaz első előadásomon cégemnél, immár német nyelven. szakmai dolgokról, az én németemmel. és bizony szerb kollégámmal együtt nem vallottunk szégyent, sőt. sikerült bevonni sokakat a társaságból a beszélgetésbe és így jóval interaktívabb alkalommá vált, mint egyébként lenni szokott. nagyon örülök neki, mivel ezzel újabb feladatot pipáltam ki éves értékelésemben.
most pedig jöjjön a pihenés!
Tuesday, November 13
spätburgunder
természetesen német tartózkodásom egyik fő feladata a helyi borvidékek, fajták megismerése. így akadtam bele az igencsak tetszetős spätburgunder és schwarzriesling borokba, annyira, hogy simán elfogyasztok egy palackkal esti szörfözés közben.
egyre erősebb a gyanúm, hogy alkoholista vagyok. de művelt.
egyre erősebb a gyanúm, hogy alkoholista vagyok. de művelt.
heimann fuxli 2011
bernthaler rosé-blaufränkisch
bernthaler vorspiel 2012
sauska villányi rozé
aperitif normand
cidre fermier de fumichon
valahogy sikerült budapest érintésével bécsbe szállítanom, majd pár heti hűtés után épségben palackot bontanom: a dugó csak úgy szárnyalt, szerencsére a lőre maradt a helyén.
csodálatos ital, ám csak cidre kedvelőknek.
Monday, November 12
virtual pub
Bradákkal mindig élvezet beszélgetni. ugyan október közepe óta nem váltottunk szót, egyből felvettük a fonalat. míg ő a Jedermannban mulatott, jómagam egyből sörrel üdvözöltem a hotelszemélyzetet. valahogy eképp:
[br] :] fakkjaaaa. a végén tényleg a jókai téren sakkozunk 60 évesen :]
doktorként.
[me] alap! csak Major küldje ki a fröccsöket valami suhanccal ;)
[br] akinek csak beszólunk mint a muppet showban a két vén geci :] :]
adásmegszakítás: már most két vén geci vagyunk tulajdonképp. fő az önbizalom.
[me] úgy-úgy! otthonról meg a kis lurkók szaladnak hogy
'apuu, apuu, anyu már úgy izgul, hogy valami baj történt!'
'ugyan fiam, nem látod, hogy Bradák bécsival játszunk? na akkor sakk és isten-isten!'
közben újabb rövid kör teljesítve.
[br] nekem a vodka lecsúszott. vazz
virtuálisan kocsmázunk, következő?
jedermannban népzene, csuhajjja!!!
[me] csak egy sör, de reggel 6kor keltem 5óra alvás után, szóval be is basztam.
holnap reggel 8kor már tesztelek, tehát este veszek egy üveg bort és ásványvizet, ez lesz a "vacsora".
egs! itt vesztfál sramli & AC/DC -stiláris defekt, hiába, germánok
baszki, Prince. osztrigába tévedtem?
[br] vazz, király. ott lennék már ropnám.
hiányoznak már a dumák. már várom a decembert
[me] szintúgy!
készülnöm kell a pénteki előadásomra a cégnél - de helyettem is igyál tovább!
[br] jaaaa. akkor karácsony és ami jön.
és akkor ami jön. die fette jahre sind schon vorbei.
[br] :] fakkjaaaa. a végén tényleg a jókai téren sakkozunk 60 évesen :]
doktorként.
[me] alap! csak Major küldje ki a fröccsöket valami suhanccal ;)
[br] akinek csak beszólunk mint a muppet showban a két vén geci :] :]
adásmegszakítás: már most két vén geci vagyunk tulajdonképp. fő az önbizalom.
[me] úgy-úgy! otthonról meg a kis lurkók szaladnak hogy
'apuu, apuu, anyu már úgy izgul, hogy valami baj történt!'
'ugyan fiam, nem látod, hogy Bradák bécsival játszunk? na akkor sakk és isten-isten!'
közben újabb rövid kör teljesítve.
[br] nekem a vodka lecsúszott. vazz
virtuálisan kocsmázunk, következő?
jedermannban népzene, csuhajjja!!!
[me] csak egy sör, de reggel 6kor keltem 5óra alvás után, szóval be is basztam.
holnap reggel 8kor már tesztelek, tehát este veszek egy üveg bort és ásványvizet, ez lesz a "vacsora".
egs! itt vesztfál sramli & AC/DC -stiláris defekt, hiába, germánok
baszki, Prince. osztrigába tévedtem?
[br] vazz, király. ott lennék már ropnám.
hiányoznak már a dumák. már várom a decembert
[me] szintúgy!
készülnöm kell a pénteki előadásomra a cégnél - de helyettem is igyál tovább!
[br] jaaaa. akkor karácsony és ami jön.
és akkor ami jön. die fette jahre sind schon vorbei.
Sunday, November 11
run leggings run
tesóm áthozta azt a férfi harisnyát, amit tavaly még sógorom mamájától kaptam az izlandi tél ellen. az elmúlt pár hétben nyafka módra elhagytam a futást, mert "hideg van". nos, most már nincs így ennek örömére megfutottam a majdnem másfél körömet ismét. óriásit aludtam utána.
gäste jeder wochenende
grav
kedélyes osztrák schnitzel, tészta és sörbár valamint kávézó. tulajdonképp semmi különös nincs benne, mégis a tulajdonos bohókás humora és vendégszerete feldobja a helyet, az étel pedig teljesen remek és tápláló.
már érett ez a bejegyzés, mivel interjúm utáni másnap itt koccintottunk Zsuzsával, Balázzsal (aki azóta a közeli Szingapúrban él), valamint Bradákkal (aber natürlich).
kurvajó a weisser spritzer!
már érett ez a bejegyzés, mivel interjúm utáni másnap itt koccintottunk Zsuzsával, Balázzsal (aki azóta a közeli Szingapúrban él), valamint Bradákkal (aber natürlich).
kurvajó a weisser spritzer!
Saturday, November 10
café schwarzenberg
igazán hangulatos belvárosi kávézó ez is, pont a ring egyik sarkán (neve elég egyértelműen belövi). a puccosabb fajtából, hochnäsig főurakkal. igen, rendelni tényleg nem túl egyszerű és nem is olcsó annyira - viszont isteni a forró csoki és persze tökéletes a spritzer. igen impozáns bortárlatuk is van emellé.
koi no yokan
bár tartottam ettől az idióta címtől, de első pár hallgatásra nagyon kedves lemez született a nyugati orange countyban.
garantie
sajnos úgy esett, hogy egyébként remek fotógépemnek váratlan hibája támadt. egész pontosan az objektív felejtette el az autofocus módot egy csapásra. így nem volt mit tennem, összepakoltam a szerkezetet, vittem az apumtól kapott másod-objektívet (a szokásos 18-55mm) és felcsaptam táskám tartalmát a pultra a boltban. persze a számla és garanciajegy segítségével.
szerencsémre a boltvezetővel akadtam össze, így 2-3 perc alatt ő is megbizonyosodott a hibáról és ellentmondást nem tűrően már vésni is kezdte a garanciális csere papírjait. kb. 10 percen át dolgozott, mire az objektív visszakerült az eredeti csomagolásába (megtartottam persze). még külön figyelmeztetett, hogy az UV-szűrőt azért tartsam meg, azt ne küldjük vissza. egyeztettünk telefonszámot, külön kérte, hogy nézzem meg a monitoron is - és elnézést kért a 10-14 napos várható csereidőért: 'sajnos vissza kell küldenünk németországba, nem megy gyorsabban'.
áldom az eszem, hogy vásárláskor 3 éves garanciára toltam ki az alap 1 éves időtartamot.
szerencsémre a boltvezetővel akadtam össze, így 2-3 perc alatt ő is megbizonyosodott a hibáról és ellentmondást nem tűrően már vésni is kezdte a garanciális csere papírjait. kb. 10 percen át dolgozott, mire az objektív visszakerült az eredeti csomagolásába (megtartottam persze). még külön figyelmeztetett, hogy az UV-szűrőt azért tartsam meg, azt ne küldjük vissza. egyeztettünk telefonszámot, külön kérte, hogy nézzem meg a monitoron is - és elnézést kért a 10-14 napos várható csereidőért: 'sajnos vissza kell küldenünk németországba, nem megy gyorsabban'.
áldom az eszem, hogy vásárláskor 3 éves garanciára toltam ki az alap 1 éves időtartamot.
Thursday, November 8
Monday, November 5
finska damen
nem akarom hosszan taglalni mostani munkám fordulatos és csavaros életét, nehézségeit - ebből pont van elég ;) viszont olyan helyzetekbe is belecsöppenek akarva, akaratlanul ami óriási élmény és nem tudom, hogyan másképp érhetnék el ide. talán kőkemény kulturális antropológusként - ám az az igazság, ez sose érdekelt (legfeljebb műkedvelő laikusként
node sokkal egyszerűbb a történet: pont finn cégnek dolgozunk most, így megjelentek a finn userek is. tegnap este csak arra lettem figyelmes pár perc után, hogy a teremben egyedül maradtam a 4 finn nővel - és az addig hullacsendes lányok hirtelen pergő sebességgel kezdtek beszélgetni, kacarászni (echte suomi, persze). tisztára, mint a fonóban, csak most nem rokka, hanem laptopjuk felé hajolnak. mintha nem is németországban ülnénk egy ipari épületben, hanem a finn tóhátság eldugott tavánál egy fenyves közepén.
erről pedig ez jutott eszembe:
node sokkal egyszerűbb a történet: pont finn cégnek dolgozunk most, így megjelentek a finn userek is. tegnap este csak arra lettem figyelmes pár perc után, hogy a teremben egyedül maradtam a 4 finn nővel - és az addig hullacsendes lányok hirtelen pergő sebességgel kezdtek beszélgetni, kacarászni (echte suomi, persze). tisztára, mint a fonóban, csak most nem rokka, hanem laptopjuk felé hajolnak. mintha nem is németországban ülnénk egy ipari épületben, hanem a finn tóhátság eldugott tavánál egy fenyves közepén.
erről pedig ez jutott eszembe:
Sunday, November 4
viennale: autoreiji biyondo
Kitano filmjeit nagyon szeretem. pláne, ha épp nem yakuzának gondolja magát - ám az esetek többségében yakuzának gondolja magát. a Takeshis óta, ami leginkább egyfajta fan-kollázs, elvesztettem szem elől. aztán tavaly jött az outrage / azaz autoreiji - ez annyira szép, amikor angol szavakat a fonetika szerint átírt japánra váltják, mint a ghost in the shell: inosensu - azóta se tudom, van-e egyáltalán fogalom és terminus a japán nyelvben az ártatlanságra (szerintem nincs) - de visszatérve Kitanohoz. azaz Beathez.
a mostani film címéből - beyond outrage - már sejthető, hogy az első részhez képest (a tavalyi outrage, ugyebár) itt a második. és míg az első alapvetően akció/yakuza hentelés a la kitano (azaz mindvégig ott egy hátsó pszichológiai vonal) addig ez az ikerpárja a történetnek. ez a film ugyanis a legnyomasztóbb és nihilistább, amit Takeshi név alatt ismerek. lassabb jelenetek, hosszú snittek, számtalan, első pillantásra felesleges álló másodpercek. Kitanoban az a jó, hogy tud az első néző szemével filmet készíteni. van idő és van hely gondolkodni és bizony van annyira tekervényes a történet is (sajnos az első részt nem láttam, így nekem pláne tekervényesebb volt) hogy egyre csak süpped az ember és a végén egy nagy massza közepén találja magát, Beat Takeshivel együtt. ez a nihilista és félelmetes hangulat egyébként feminin, ellentétben a David Lynch jelezte maszkulin fajtával. nem barátságos, de simogat a maga módján és rendkívül érzéki. Kitanora az érzékiség mondjuk eleve jellemző, hiszen nagyon jól tud játszani egy jeleneten belül is különböző hangulatok megjelenítésével. ezt az érzékiséget az alábbi trailer nem tartalmazza, esetleg csak nyomokban:
kb. jó egy nappal később képtartó vásárlása felé tartva (mikor máskor?) jutott eszembe, hogy igazán úgy lehet megfogni ezt a filmet, mint a Zatoichi tökéletes ellentéte. korban, hangulatban, párbeszédekben - egyszóval minden téren, minden létező porcikában azzal a filmmel ellentétes. persze ehhez ismerni kell a vak szamuráj történetét.
és hogy milyen a viennálé? tisztára a régebbi, még rendesen támogatott és megszervezett Titanic filmfesztivál jutott róla eszembe. a közönség is ugyanaz az egyetemista, artie, nem artie csak érdeklődő (mint én) - és ami a legmeglepőbb: pár 50-60as pár. nagyon családias hangulat alakult ki a moziban, tülekedés csak a beengedésnél volt, akkor is mértékkel - nem helyre szólnak a jegyek. utána kis csöndes zsongás, míg a film kezdődik a Stadtkinoban: persze, hogy függönyök húzódnak fel a színpadon, majd megjelenik a legmodernebb 16:9es mozivászon. mintha csak Emily Mimeu mozijába csöppentem volna a Piz Palu vetítésére. aztán a film végeztével ugyanilyen csöndes zsezsgés mellett kalandoztunk el az éjszakába, én speciel a kettes metróhoz. mert ugye metró, bécsben, mindig jár hétvégén éjjel. és majdnem félóra alatt otthon is voltam - hamarabb, mint nappal.
a mostani film címéből - beyond outrage - már sejthető, hogy az első részhez képest (a tavalyi outrage, ugyebár) itt a második. és míg az első alapvetően akció/yakuza hentelés a la kitano (azaz mindvégig ott egy hátsó pszichológiai vonal) addig ez az ikerpárja a történetnek. ez a film ugyanis a legnyomasztóbb és nihilistább, amit Takeshi név alatt ismerek. lassabb jelenetek, hosszú snittek, számtalan, első pillantásra felesleges álló másodpercek. Kitanoban az a jó, hogy tud az első néző szemével filmet készíteni. van idő és van hely gondolkodni és bizony van annyira tekervényes a történet is (sajnos az első részt nem láttam, így nekem pláne tekervényesebb volt) hogy egyre csak süpped az ember és a végén egy nagy massza közepén találja magát, Beat Takeshivel együtt. ez a nihilista és félelmetes hangulat egyébként feminin, ellentétben a David Lynch jelezte maszkulin fajtával. nem barátságos, de simogat a maga módján és rendkívül érzéki. Kitanora az érzékiség mondjuk eleve jellemző, hiszen nagyon jól tud játszani egy jeleneten belül is különböző hangulatok megjelenítésével. ezt az érzékiséget az alábbi trailer nem tartalmazza, esetleg csak nyomokban:
kb. jó egy nappal később képtartó vásárlása felé tartva (mikor máskor?) jutott eszembe, hogy igazán úgy lehet megfogni ezt a filmet, mint a Zatoichi tökéletes ellentéte. korban, hangulatban, párbeszédekben - egyszóval minden téren, minden létező porcikában azzal a filmmel ellentétes. persze ehhez ismerni kell a vak szamuráj történetét.
és hogy milyen a viennálé? tisztára a régebbi, még rendesen támogatott és megszervezett Titanic filmfesztivál jutott róla eszembe. a közönség is ugyanaz az egyetemista, artie, nem artie csak érdeklődő (mint én) - és ami a legmeglepőbb: pár 50-60as pár. nagyon családias hangulat alakult ki a moziban, tülekedés csak a beengedésnél volt, akkor is mértékkel - nem helyre szólnak a jegyek. utána kis csöndes zsongás, míg a film kezdődik a Stadtkinoban: persze, hogy függönyök húzódnak fel a színpadon, majd megjelenik a legmodernebb 16:9es mozivászon. mintha csak Emily Mimeu mozijába csöppentem volna a Piz Palu vetítésére. aztán a film végeztével ugyanilyen csöndes zsezsgés mellett kalandoztunk el az éjszakába, én speciel a kettes metróhoz. mert ugye metró, bécsben, mindig jár hétvégén éjjel. és majdnem félóra alatt otthon is voltam - hamarabb, mint nappal.
abendspeise
(már annyiszor meg akartam örökíteni a főzőklub eredményeit, most tényleg nem felejtettem el. tápláló, ám könnyed)
bilder aus Wien
de azért most már vége lehetne a heti repkedésnek, tényleg.
Thursday, November 1
glühwein
glücklich kann ich mich selbst schütze damit von eine erkältung bekommen. jedes abend zwei gläser - na ja, der gebildete alkoholiker.
Wednesday, October 31
transzzsír
fogom a fejem, annyi őrület történik otthon - és már nem akarom megérteni. furcsán hangozhat, de mióta nem ott élek, mintha még több nehézség történne, amit csak mostanában veszek észre igazán.
eközben könnyen elsiklik az ember figyelme az egyébként fontos, sőt igazán fontos híreken. pl: oéti vizsgálati eredmények magyar élelmiszerek transzzsír tartalmáról. tekintve, hogy kifejezetten rákkeltő hatásúak ezek a zsírok, így ajánlott kerülni a pirossal kiemelt termékeket.
eközben könnyen elsiklik az ember figyelme az egyébként fontos, sőt igazán fontos híreken. pl: oéti vizsgálati eredmények magyar élelmiszerek transzzsír tartalmáról. tekintve, hogy kifejezetten rákkeltő hatásúak ezek a zsírok, így ajánlott kerülni a pirossal kiemelt termékeket.
Sunday, October 28
wintry grey
bécsben is leesett az első hó. még szombaton, dara képében, aztán el is olvadt reggelre. vasárnap viszont megérkezett az északi légáramlat: már este 10-11től rázendített, egész este végig, jókora pelyhekben esett. ugyan vannak még levelek a fákon, ám hajnalra a hó befedett mindent. gyönyörűen néz ki a park, ilyenkor, felülről. a két torony is jobban illeszkedik a szürkeségbe, nem lógnak ki úgy a panorámából, mint nyáron.
csak akkor hagyott alább csodálkozásom, amikor reptéri vonatom előtt jó negyedórára megállt a bécsi S-Bahn közlekedés. kísértem már a gépkésést, ám eddig mindig mellémállt a szerencse.
csak akkor hagyott alább csodálkozásom, amikor reptéri vonatom előtt jó negyedórára megállt a bécsi S-Bahn közlekedés. kísértem már a gépkésést, ám eddig mindig mellémállt a szerencse.
Saturday, October 27
carrion crows
a már-már kihunyó szürkületben először furcsa és ijesztő dolog vágott ki felfelé a parkból. nem sokkal később mintha fémsorják vágódnának a ház falába, majd elsötétül az ég és megint visszatérnek. eléggé félelmetes, amikor meglett varjak jókora csoportban táplálék után néznek és a parkban már nincs mit találniuk. jópárszor köröztek, olykor csak méterekre a házfalaktól fordultak.
Friday, October 26
volle hotel augarten
weekend by weekend there are new guests in hotel augarten. last week Páls, this time sisters, with an mindblowing reservation last night when i just entered after 4 days spent in westfalia.
if anyone told it could get easily boring renting a flat alone - this is massively false, don't believe a word ;)
if anyone told it could get easily boring renting a flat alone - this is massively false, don't believe a word ;)
analysis paralysis
nagyon, nagyon ritkán gondolom úgy, hogy úgy van.
alapvetően kételkedem, magamban, a világban, még egy, a parkban lábam elő átfutó kedves mókuskomában is. nem véletlenül hallgatok black metalt, olyat is, amitől mások sikítófrászt kapnak (no persze vannak olyan black metalok is, amitől én kapok sikítófrászt).
aztán Pál biztatására úgy gondoltam, megvillantom elemző vénámat, bármit is jelentsen ez. nyugalom, nem solingennel.
most úgy gondolom, Gordon színrelépése és szózata nagyon, nagyon fontos. visszatért, csattanós választ adott mindenkinek. nem volt felesleges szál beszédében, valóságos dolgokról beszélt egyszerűen, érthetően és hitelesen. felhasználva a Kedves Vezető elszólásait még élesebbé és érthetőbbé vált az elmúlt két év zuhanása a semmi felé. így csokorba szedve tényleg megdöbbentő, ovi hol tart ma már '89es önmagához képest. sajnos, tényleg igaza van Gordonnak: már 2014 is késő a változásra, de az az utolsó esély. ha akkor nem fordul meg az ország, akkor tényleg nincs remény a következő évtizedekre nézve Magyarisztánban. csak egy cafat égett rántotthús marad a Trianon előtti wiener schnitzelhez képest.
és mi történt Gordon beszéde után?
az lmp már szétszakadt az értékelésben. a schiffer-féle irány kvázi júdea öngyilkos kommandója. mókás dolog ez a különállás, de pont az lenne a lényeg, hogy a haza érdekében jó kompromisszumokat tudjanak kötni másokkal. legyen zöld irány, legyen zöld tudat, akarat a magyar politikában (is). sajnos az lmp pont hazai terepen kezd veszíteni magából, ugyan máshol nagyon tisztességesen helytáll (női politikájuk, Ertsey Katalinnal és Szabó Tímeával és képviselőtársnőikkel együtt tényleg pazar).
tehát maradjunk az együttműködésnél.
a jobbikkal kizárt. az mszp-vel érthető módon nagyon nehéz. a fidesszel meg értelmetlen tárgyalni, mert utolsó percben mégis a törvényjavaslat része lesz, csak narancs színekben.
szóval ha ehhez képest van egy új erő, ami tárgyalásra kész - az csak növeli a kompromisszumkötés fontosságát: a többiek számára is.
egy ilyen közegben jobbik ugyanúgy szélen marad zárva, fidesz meg forronghat magában. puszta játékelmélet: ha az összefogásra és szinergiára hajlandók összefognak, többségben, akkor a kirekesztők - jobbik, fidesz, mszp csökkenő sorrendben - partvonalon kívülre kerülnek. tehát az a fontos, hogy az új közép, Gordonnal, beszéljen. méghozzá minél több, minél szélesebb rétegekkel beszéljen. azokkal is beszéljen, akik kiábrándultak, azokkal is, akik régóta mást akarnak. és azokkal is, akik már határon túl vannak.
ha már az lmp-nél megragadtam az imént: ha az lmp nem hajlandó a párbeszédre (nem értem Schiffert, de tényleg nem) akkor a kukában a helye. olyan politikai párt, aki nem beszél másokkal, puszta teher, felesleg. beszéljen másokkal. akarjon együtt dolgozni. legyenek elvei, viszont tudjon egyezségeket kötni. amiből a másik számára is előny születik.
és ez egy nagyon fontos elem: a másik számára előny biztosítása. ez a mai európa alapja, a nemzetközi munkában alapkódex része. nem baszakszom mással és a másik sem baszakszik velem. ez nagyon ideálisnak és romantikus álomnak tűnhet, de kőkemény valóság. basszál csak ki egyszer egy kollégáddal, vevőddel, szállítóddal és egy kemény versenyben már másnap nyomják az arcodra a megbízhatatlan fasz pecsétet. sajnos ennek mo.-on nem sok keletje van. társadalmi okokból.
arról van szó, hogy az a ballaszt, az a jópár millió ember, aki másokból akart megélni, sokáig - na ők nézhetnek tükörbe 2012 október 23tól. nap mint nap. bár nem fognak, de remélem, csak egyszer igen és kivág a tükörből egy szilánk. jó lenne, mert mindenki a saját kárán tanul. és már tényleg nincs tovább: ha most nem, akkor a következő évtizedekben biztos nem.
tehát egyetlen feladata van mindenkinek 2013ban: regisztrálni. 2014ben: választani. választani, és nem orbánt, nem vonát, nem az mszp-t (a dk kiválás számomra azért volt előnyös, mert tényleg csak a szenny és cinizmus maradt a szegfűpártban). aki ezt nem képes megérteni, maga is elhelyez egy koporsószeget az országban.
nem kötelező velem egyetérteni. ha valaki, én tényleg elfogadom, ha más másképp gondolkozik. legyen. de most már tiszta és nyilvánvaló, hogy van alternatíva: nem szabad vesztegetni hagyni az időt: már így is 22 év telt el. nincs még 22 (és baszki, csak most esett le, hogy catch 22 de tényleg nem hamarább)
köszönöm.
alapvetően kételkedem, magamban, a világban, még egy, a parkban lábam elő átfutó kedves mókuskomában is. nem véletlenül hallgatok black metalt, olyat is, amitől mások sikítófrászt kapnak (no persze vannak olyan black metalok is, amitől én kapok sikítófrászt).
aztán Pál biztatására úgy gondoltam, megvillantom elemző vénámat, bármit is jelentsen ez. nyugalom, nem solingennel.
most úgy gondolom, Gordon színrelépése és szózata nagyon, nagyon fontos. visszatért, csattanós választ adott mindenkinek. nem volt felesleges szál beszédében, valóságos dolgokról beszélt egyszerűen, érthetően és hitelesen. felhasználva a Kedves Vezető elszólásait még élesebbé és érthetőbbé vált az elmúlt két év zuhanása a semmi felé. így csokorba szedve tényleg megdöbbentő, ovi hol tart ma már '89es önmagához képest. sajnos, tényleg igaza van Gordonnak: már 2014 is késő a változásra, de az az utolsó esély. ha akkor nem fordul meg az ország, akkor tényleg nincs remény a következő évtizedekre nézve Magyarisztánban. csak egy cafat égett rántotthús marad a Trianon előtti wiener schnitzelhez képest.
és mi történt Gordon beszéde után?
az lmp már szétszakadt az értékelésben. a schiffer-féle irány kvázi júdea öngyilkos kommandója. mókás dolog ez a különállás, de pont az lenne a lényeg, hogy a haza érdekében jó kompromisszumokat tudjanak kötni másokkal. legyen zöld irány, legyen zöld tudat, akarat a magyar politikában (is). sajnos az lmp pont hazai terepen kezd veszíteni magából, ugyan máshol nagyon tisztességesen helytáll (női politikájuk, Ertsey Katalinnal és Szabó Tímeával és képviselőtársnőikkel együtt tényleg pazar).
tehát maradjunk az együttműködésnél.
a jobbikkal kizárt. az mszp-vel érthető módon nagyon nehéz. a fidesszel meg értelmetlen tárgyalni, mert utolsó percben mégis a törvényjavaslat része lesz, csak narancs színekben.
szóval ha ehhez képest van egy új erő, ami tárgyalásra kész - az csak növeli a kompromisszumkötés fontosságát: a többiek számára is.
egy ilyen közegben jobbik ugyanúgy szélen marad zárva, fidesz meg forronghat magában. puszta játékelmélet: ha az összefogásra és szinergiára hajlandók összefognak, többségben, akkor a kirekesztők - jobbik, fidesz, mszp csökkenő sorrendben - partvonalon kívülre kerülnek. tehát az a fontos, hogy az új közép, Gordonnal, beszéljen. méghozzá minél több, minél szélesebb rétegekkel beszéljen. azokkal is beszéljen, akik kiábrándultak, azokkal is, akik régóta mást akarnak. és azokkal is, akik már határon túl vannak.
ha már az lmp-nél megragadtam az imént: ha az lmp nem hajlandó a párbeszédre (nem értem Schiffert, de tényleg nem) akkor a kukában a helye. olyan politikai párt, aki nem beszél másokkal, puszta teher, felesleg. beszéljen másokkal. akarjon együtt dolgozni. legyenek elvei, viszont tudjon egyezségeket kötni. amiből a másik számára is előny születik.
és ez egy nagyon fontos elem: a másik számára előny biztosítása. ez a mai európa alapja, a nemzetközi munkában alapkódex része. nem baszakszom mással és a másik sem baszakszik velem. ez nagyon ideálisnak és romantikus álomnak tűnhet, de kőkemény valóság. basszál csak ki egyszer egy kollégáddal, vevőddel, szállítóddal és egy kemény versenyben már másnap nyomják az arcodra a megbízhatatlan fasz pecsétet. sajnos ennek mo.-on nem sok keletje van. társadalmi okokból.
arról van szó, hogy az a ballaszt, az a jópár millió ember, aki másokból akart megélni, sokáig - na ők nézhetnek tükörbe 2012 október 23tól. nap mint nap. bár nem fognak, de remélem, csak egyszer igen és kivág a tükörből egy szilánk. jó lenne, mert mindenki a saját kárán tanul. és már tényleg nincs tovább: ha most nem, akkor a következő évtizedekben biztos nem.
tehát egyetlen feladata van mindenkinek 2013ban: regisztrálni. 2014ben: választani. választani, és nem orbánt, nem vonát, nem az mszp-t (a dk kiválás számomra azért volt előnyös, mert tényleg csak a szenny és cinizmus maradt a szegfűpártban). aki ezt nem képes megérteni, maga is elhelyez egy koporsószeget az országban.
nem kötelező velem egyetérteni. ha valaki, én tényleg elfogadom, ha más másképp gondolkozik. legyen. de most már tiszta és nyilvánvaló, hogy van alternatíva: nem szabad vesztegetni hagyni az időt: már így is 22 év telt el. nincs még 22 (és baszki, csak most esett le, hogy catch 22 de tényleg nem hamarább)
köszönöm.
Thursday, October 25
xenophobia
magyarként nem magyarországon élni egyáltalán nem jelenti, hogy elszakadsz a magyar valóságtól. bár szívesen tépném a szálak jó részét, míg másokat erősítenék - tény, hogy ezek a szálak léteznek és működnek.
előfordul, hogy jiddis család utazik a gépen. náluk az összetartás igen fontos, amit egy fapados gépen nem éppen vesznek figyelembe. most is ez történt, a családfőnek nem jutott hely a gyerkőcök és a mama mellett. sőt, mint kiderült, a gépen sem - mint minden tisztességes munkajáraton, így a csütörtöki esti gépeken is telt ház, teljes foglalás történt. mindig van pár utolsó pillanatban kiadó jegy ugyan, de ezúttal tényleg minden ülés elkelt. ennek megfelelően az apa fel sem fért a gépre, csak a 2 órával későbbivel tudott átjönni bécsbe.
még épp az elején tartott ez a diskurzus boarding előtt, a pultnál. már sorba rendeződött a tömeg, várta az eresztést. természetesen előttem meglett, jól fésült, trendi irodai szemüveges magyar csóka állt aktatáskával, mellette jó kollégája, a felkészült bajszos, ősz böffen tóbiás. gondolom, már sejted, mi volt az első mondat, ami elhagyta az európai közegben mozgó bátor magyar vitézek száját: na, nézd meg, megint kik miatt áll a sor. megint velük van a baj.
van az a pont, amikor csak svédül vagy németül értek.
nagyon, nagyon zavar az a látható és tapintható idegengyűlölet és ismeretlentől való rettegés, ami megjelenik a legtöbb magyar földről érkező magyar arcán. tényleg furcsa lehet szembesülni a ténnyel, hogy ez a mai európa már nem keresztény (ui: mo. sem az), nem kirekesztő hanem befogadó, valamint nem a személyes kapcsolatok számítanak elsősorban, hanem a tudás. nem véletlen, hogy már szlovák kollégáim is hitetlenkedve és fejcsóválva hallgatják a magyar híreket: már számukra is elképzelhetetlen, ami a pannon földeken dívik napjainkban.
előfordul, hogy jiddis család utazik a gépen. náluk az összetartás igen fontos, amit egy fapados gépen nem éppen vesznek figyelembe. most is ez történt, a családfőnek nem jutott hely a gyerkőcök és a mama mellett. sőt, mint kiderült, a gépen sem - mint minden tisztességes munkajáraton, így a csütörtöki esti gépeken is telt ház, teljes foglalás történt. mindig van pár utolsó pillanatban kiadó jegy ugyan, de ezúttal tényleg minden ülés elkelt. ennek megfelelően az apa fel sem fért a gépre, csak a 2 órával későbbivel tudott átjönni bécsbe.
még épp az elején tartott ez a diskurzus boarding előtt, a pultnál. már sorba rendeződött a tömeg, várta az eresztést. természetesen előttem meglett, jól fésült, trendi irodai szemüveges magyar csóka állt aktatáskával, mellette jó kollégája, a felkészült bajszos, ősz böffen tóbiás. gondolom, már sejted, mi volt az első mondat, ami elhagyta az európai közegben mozgó bátor magyar vitézek száját: na, nézd meg, megint kik miatt áll a sor. megint velük van a baj.
van az a pont, amikor csak svédül vagy németül értek.
nagyon, nagyon zavar az a látható és tapintható idegengyűlölet és ismeretlentől való rettegés, ami megjelenik a legtöbb magyar földről érkező magyar arcán. tényleg furcsa lehet szembesülni a ténnyel, hogy ez a mai európa már nem keresztény (ui: mo. sem az), nem kirekesztő hanem befogadó, valamint nem a személyes kapcsolatok számítanak elsősorban, hanem a tudás. nem véletlen, hogy már szlovák kollégáim is hitetlenkedve és fejcsóválva hallgatják a magyar híreket: már számukra is elképzelhetetlen, ami a pannon földeken dívik napjainkban.
Tuesday, October 23
högt blodtryck
sajnos szombat reggel újabb jelét tapasztaltam, hogy nincs rendben vérnyomásom - egyszerűen túl magas. pedig már másfél köröket futok a parkban, projektnapjaimon reggel-este fekvőtámaszt, felüléseket tolok. tényleg nem mozogtam sokat az elmúlt 2-3 évben, ellenben az elmúlt hónapokban igenis változtattam ezen. helyesen.
ennek megfelelően mérni kezdtem reggelente és rögzítem vérnyomásomat. többek között az alábbi app-et találtam, ez tűnik a leghasznosabbnak és mindent tud, amire szükségem van (pl: text/csv formátumban kiadni a tárolt adataimat): BP tracker
azért ez is mennyire keleti történet: végre valahára révbe érsz, erre fűbe is harapsz rögtön. node nem oda buda, nem adom magam ilyen könnyedén.
ennek megfelelően mérni kezdtem reggelente és rögzítem vérnyomásomat. többek között az alábbi app-et találtam, ez tűnik a leghasznosabbnak és mindent tud, amire szükségem van (pl: text/csv formátumban kiadni a tárolt adataimat): BP tracker
azért ez is mennyire keleti történet: végre valahára révbe érsz, erre fűbe is harapsz rögtön. node nem oda buda, nem adom magam ilyen könnyedén.
ungarisch weingesächft
this wine shop offers mostly hungarian wines, further reducing my demands from home country (if there were any at all). not yet bought here, though looks worth to try (sooner i will).
ha eddig hiányom támadt volna magyar borokból, mindig otthonról szállítok. a 65 literes deuter alsó rekesze simán elbír egy 6os pakkot a bortársaságtól, valamint pálinkát és kolbászt is. igény esetén túró rudival is tölthető.
ám az ínség napjai - egyáltalán voltak? ugyan - véget értek. hol máshol, mint egyik kedvenc bécsi utcámon, a monarchikus emlékeket hűen és tisztán őrző Porzellangasse-ban találtam e magyar borokat áruló boltra. kirakata alapján érdemes vele próbát tenni.
ha eddig hiányom támadt volna magyar borokból, mindig otthonról szállítok. a 65 literes deuter alsó rekesze simán elbír egy 6os pakkot a bortársaságtól, valamint pálinkát és kolbászt is. igény esetén túró rudival is tölthető.
ám az ínség napjai - egyáltalán voltak? ugyan - véget értek. hol máshol, mint egyik kedvenc bécsi utcámon, a monarchikus emlékeket hűen és tisztán őrző Porzellangasse-ban találtam e magyar borokat áruló boltra. kirakata alapján érdemes vele próbát tenni.
Monday, October 22
rot & schwarz
abendessen, kollege, projektgespräch, rag
[kol] - du hast mir gesagt das mit finanz es geht jetzt besser, aber ihr status ist rot, wie immer! [ich] - na ja, aber wir sind vom schwarz zurück gekommen.
[kol] - du hast mir gesagt das mit finanz es geht jetzt besser, aber ihr status ist rot, wie immer! [ich] - na ja, aber wir sind vom schwarz zurück gekommen.
brendl
local cozy bar - best what i have found so far in leopoldstadt 1020 - with dim lights and friendly enteriour. a suitable spot for changing thoughts over a bier or reading a book. audience are mostly students or young locals. worths to note it is open till 2am every day.
lipótvárosi barátságos söröző/kávézó, főleg fiatal közönséggel. ideális hely beszélgetésre, nincs zavaró tényező és ki is esik a fő útvonalakból. ennek ellenére minden nap hajnal 2ig nyitva tart - nagyon úgy fest, könnyen törzshelyemmé válhat.
lipótvárosi barátságos söröző/kávézó, főleg fiatal közönséggel. ideális hely beszélgetésre, nincs zavaró tényező és ki is esik a fő útvonalakból. ennek ellenére minden nap hajnal 2ig nyitva tart - nagyon úgy fest, könnyen törzshelyemmé válhat.
Sunday, October 21
gasthaus wickerl
echte wiennese restaurant with perfect austrian food, friendly behaviour and staff (also speaking a bit hungarian). audience and guests are mostly local citizens of alsergrund, which is always a sign of a remarkable place. recommended, also on sunday evenings.
alsergrund legszebb utcáján, a Porzellangassén székelő echte bécsi kisvendéglő. a közönség tisztán helyiekből áll, ami kiváló jele remek szolgáltatásnak. így is van, az étel főleg stájer és bécsi, ám árhoz képest kifogástalan minőségű és rendes adag. a pincérnő ugyan nem anyanyelvi, de beszél és ért magyarul, vagyis nem tanácsos fennhangon panaszkodni ékes magyar nyelven. megjegyzem, Bécsben egyébként sem (és amúgy sem ildomos). vasárnap este is nyitva tart.
alsergrund legszebb utcáján, a Porzellangassén székelő echte bécsi kisvendéglő. a közönség tisztán helyiekből áll, ami kiváló jele remek szolgáltatásnak. így is van, az étel főleg stájer és bécsi, ám árhoz képest kifogástalan minőségű és rendes adag. a pincérnő ugyan nem anyanyelvi, de beszél és ért magyarul, vagyis nem tanácsos fennhangon panaszkodni ékes magyar nyelven. megjegyzem, Bécsben egyébként sem (és amúgy sem ildomos). vasárnap este is nyitva tart.
Monday, October 8
world press photo
Gabi, frizbijeim gondos őrzője akarta nagyon megnézni ezt a méltán híres fotókiállítást. a pesti patinás helyszínhez képest a bécsi egész pőre és kisszerű: a leginkább régi tűzraktérként leírható westlicht.
ezen a helyen minden a fotózásról és fényképezőgépekről szól (szinte teljes Leica gyűjteményük van, általam kevéssé ismert korai német gyártók is mint voigtländer, persze hasselblad polc se hiányzik), ám nem igen tágas. pláne, ha több száz ember egyszerre kíváncsi minden kiskép történetére, így elég nehéz folyamatosan végignézni az amúgy tényleg kiváló képeket. bús orrszarvúaktól kezdve az orosz utcaharcosokig minden ott szerepel, pontos tematika és összefoglaló történet szerint. bár már volt olyan world press, ami nem tetszett és még finom voltam, ez tényleg nagyon összeszedett kiállítási anyag volt és hangsúlyos mondanivalóval bírt. pesten még három héttel tovább nyitva van, érdemes belenézni.
amúgy a westbahnstrasse a bécsi design szcéna egyik fő utcája, pl elektrobiker üzlettel, modern bútorokkal és különféle egyedi ruhaboltokkal. nagyon javasolt elnézni errefelé, pláne, hogy csak párszáz méterre van a szinte névadó westbahnhoftól.
ezen a helyen minden a fotózásról és fényképezőgépekről szól (szinte teljes Leica gyűjteményük van, általam kevéssé ismert korai német gyártók is mint voigtländer, persze hasselblad polc se hiányzik), ám nem igen tágas. pláne, ha több száz ember egyszerre kíváncsi minden kiskép történetére, így elég nehéz folyamatosan végignézni az amúgy tényleg kiváló képeket. bús orrszarvúaktól kezdve az orosz utcaharcosokig minden ott szerepel, pontos tematika és összefoglaló történet szerint. bár már volt olyan world press, ami nem tetszett és még finom voltam, ez tényleg nagyon összeszedett kiállítási anyag volt és hangsúlyos mondanivalóval bírt. pesten még három héttel tovább nyitva van, érdemes belenézni.
amúgy a westbahnstrasse a bécsi design szcéna egyik fő utcája, pl elektrobiker üzlettel, modern bútorokkal és különféle egyedi ruhaboltokkal. nagyon javasolt elnézni errefelé, pláne, hogy csak párszáz méterre van a szinte névadó westbahnhoftól.
japanische kurzfilme
kedvenc törzshelyemen ezúttal japán kísérleti rövidfilmeket adtak. ingyen, a nagy moziteremben. radlerrel bekészültem, mások is, aztán vagy jókora 30-40es tömeg előtt egy kedves, visszafogott és szelíd japán srác majd elérzékenyült, felsóhajtott és szinte susogta: tokióban persze ez egyáltalán nem népszerű, amit ő és felebarátai művelnek. kérlek szépen, közép-európában sem az: elvégre a japán kísérleti film pusztán vizuális ikertestvére a pl merzbow fémjelezte japán noise kultúrának). mint minden tisztességes grindcore-t, ezt sem lehet negyed óránál tovább élvezni. ennek ellenére végignéztem 7 kisfilmet, ebből 3 volt jó és értékelhető, a többi közül kettő kifejezetten idegesítő. mondjuk mit várna el az ember, ha a filmre rajzolás is megjelenik a kísérleti eszközök között.
győzött a józan ész: elsiettem a múzeumok bécsi hosszú éjszakájának utolsó két órájára. elvégre fontosabb a társaság, mint fehér zajra filmekre rajzolni.
győzött a józan ész: elsiettem a múzeumok bécsi hosszú éjszakájának utolsó két órájára. elvégre fontosabb a társaság, mint fehér zajra filmekre rajzolni.
café sperl
tulajdonképp egy mindennapos bécsi kávéház eme hely, aztán mégis több. az a csodálatraméltó az efféle bécsi helyekben, hogy bár legalább 80-100 évesek a bútorok, berendezések, lámpák - mégis egyfajta modernség, új dolgokra nyitottság sugárzik a helyből, semmi múltbafordulás.
ez jellemzi a sperl kávézót is - egyszerre van kitűnő kávé, sturm avagy murci, valamint freewave wifi. nem véletlen, hogy akár egy esős vasárnap délután is szívesen ül be az ember olvasgatni, társalogni, vagy csak úgy egyáltalán, tenni-venni neten egy keveset.
wonderful typical wiener coffeehaus, with original, almost hundred years old furniture and lamps, brilliant coffee, austrian freshwine called 'sturm' and free wifi. all you need for a cold rainy sunday to get socialized a bit.
ez jellemzi a sperl kávézót is - egyszerre van kitűnő kávé, sturm avagy murci, valamint freewave wifi. nem véletlen, hogy akár egy esős vasárnap délután is szívesen ül be az ember olvasgatni, társalogni, vagy csak úgy egyáltalán, tenni-venni neten egy keveset.
wonderful typical wiener coffeehaus, with original, almost hundred years old furniture and lamps, brilliant coffee, austrian freshwine called 'sturm' and free wifi. all you need for a cold rainy sunday to get socialized a bit.
portrait
Wednesday, October 3
drang nach osten
hárman beszélgetünk a színnémet kisváros terecskéjén, sör mellett. hárman, kelet-európaiak:
[pl] -nálunk a kínaiak úgy léptek le az autópályára szánt pénzzel, hogy még mindig nincs készen és csak betonlapok voltak a földön az eb ideje alatt. azóta se haladt ott el egyetlen kocsi sem.
[sk] -nem rossz. nálunk jó tíz éve épül egyetlen autópálya, máig nem készült el (pozsony-nyitra-rózsahegy-poprád-lőcse-eperjes-kassa útvonalon) így most egy teljesen új nyomvonalon kezdtek el építkezni. nincs autópálya az országunkban.
[hu] -nálunk beszakadt a tervezett alagút, aztán most ott áll egy pálya autó nélkül.
avagy a keleti csőd.
[pl] -nálunk a kínaiak úgy léptek le az autópályára szánt pénzzel, hogy még mindig nincs készen és csak betonlapok voltak a földön az eb ideje alatt. azóta se haladt ott el egyetlen kocsi sem.
[sk] -nem rossz. nálunk jó tíz éve épül egyetlen autópálya, máig nem készült el (pozsony-nyitra-rózsahegy-poprád-lőcse-eperjes-kassa útvonalon) így most egy teljesen új nyomvonalon kezdtek el építkezni. nincs autópálya az országunkban.
[hu] -nálunk beszakadt a tervezett alagút, aztán most ott áll egy pálya autó nélkül.
avagy a keleti csőd.
die holländer
bár többetek számára nyílt titok, lehet, hogy párótok figyelmét elkerülte a hír, hogy hétközben német projekten dolgozom. ritkán írok munkáról, most ez mégis erről szól, szóval erre készülhettek.
tulajdonképp a nemzetközi közeg és munkatársak az egyik legfőbb és legfontosabb dolog, amit mostani munkámban szeretek. nincs annál szexibb, amikor több, addig sose látott emberrel poénkodtok, vagy járatjátok egymás agyát és próbáltok megoldást találni egy addig nem ismert problémára. engem ezek a helyzetek feldobnak, noha iszonyat utálom a bizonytalanságot (úgy egyébként). amúgy jobban belegondolva ennél fasztarisznyább helyre le se dobhattak volna: nincs normális közlekedés, hiába van szlovák kollégám bécsi irodán keresztül, de alig találkozunk és nem vagyunk összekötve - tehát legtöbbször egyedül vagyok a magam döntéseivel - vagyis nem épp leányálom. ha még hozzáteszem, hogy páran már két héten belül alapvonalon túl akartak tudni, még szebb, hogy lassan két és fél hónapja itt vagyok és még legalább másfélig itt leszek. szuper, legalábbis főnököm szempontjából mindenképp - ő csak október közepéig számolt legfeljebb. azt hiszem, ezt az elvárást simán túlszárnyalom.
node a hollandok. mert hogy velük dolgozom a legtöbbet és nem is eredménytelenül. több dolog miatt szeretem őket:
- iszonyat őszinték, nem takargatnak semmit (nagy többségben persze, mert hantabandi itt is volt, ki is tették a szűrét kíméletlen)
- egyből angolra váltanak, ahogy van egy nem-holland a közelben. és még elnézést is kérnek, vagy lefordítják a diskurzust - na ezt a szintet fogalmam sincs, mikor fogja akár egyetlen magyar közösség is elérni
- bármilyen véleményt elfogadnak, náluk az eredményesség a cél. ha te papírt hajtogatsz 45 fokban, akkor ezt illesztik be a folyamatba és te ezért vagy felelős - mindennél többre becsülik, ha egyértelműen el tudod mondani, mit miért csinálsz és mi lesz ebből a csoport előnye
szerénytelenül mondhatom, nekem e legutolsó pont vált nagy erősségemmé az elmúlt évek alatt. és hiába veszem el e projekten a helyet egy német, vagy holland elől - valamit csak jól csinálok, ha projektvezetés változása után is ragaszkodnak a munkámhoz. igaz, hogy ez számomra csak gyakorló kűr és nem dolgozom szintemnek megfelelően, de akkor is segédkezem. még azoknak is, akik nem különösebben segítettek (vagy ki is mondhatom: hátráltattak). bárhogy is alakuljon: akkor is nagyon szerencsésnek mondhatom magam, mert hollandokkal dolgozni mindig öröm. legalábbis nekem. mert ezt a közeget a legtöbb magyar se nem bírná, se nem értené.
és azért azt tegyem is hozzá gyorsan: nagyon el van kényeztetve a holland fiatalság, messze nem veszik észre, hogy keletről aki teheti, elindult nyugatra. azt már észreveszik, hogy keleten is terem gyom mellett búza, tehát van, aki bőven pariban van velük bármikor. sőt, gyorsabban és pontosabban dolgozik. tehát ha valakiben van elhatározás, bizony, komoly piaci rés nyílik itt - viszont ezt csak kemény munkával lehet kihasználni a maga teljességében.
tulajdonképp a nemzetközi közeg és munkatársak az egyik legfőbb és legfontosabb dolog, amit mostani munkámban szeretek. nincs annál szexibb, amikor több, addig sose látott emberrel poénkodtok, vagy járatjátok egymás agyát és próbáltok megoldást találni egy addig nem ismert problémára. engem ezek a helyzetek feldobnak, noha iszonyat utálom a bizonytalanságot (úgy egyébként). amúgy jobban belegondolva ennél fasztarisznyább helyre le se dobhattak volna: nincs normális közlekedés, hiába van szlovák kollégám bécsi irodán keresztül, de alig találkozunk és nem vagyunk összekötve - tehát legtöbbször egyedül vagyok a magam döntéseivel - vagyis nem épp leányálom. ha még hozzáteszem, hogy páran már két héten belül alapvonalon túl akartak tudni, még szebb, hogy lassan két és fél hónapja itt vagyok és még legalább másfélig itt leszek. szuper, legalábbis főnököm szempontjából mindenképp - ő csak október közepéig számolt legfeljebb. azt hiszem, ezt az elvárást simán túlszárnyalom.
node a hollandok. mert hogy velük dolgozom a legtöbbet és nem is eredménytelenül. több dolog miatt szeretem őket:
- iszonyat őszinték, nem takargatnak semmit (nagy többségben persze, mert hantabandi itt is volt, ki is tették a szűrét kíméletlen)
- egyből angolra váltanak, ahogy van egy nem-holland a közelben. és még elnézést is kérnek, vagy lefordítják a diskurzust - na ezt a szintet fogalmam sincs, mikor fogja akár egyetlen magyar közösség is elérni
- bármilyen véleményt elfogadnak, náluk az eredményesség a cél. ha te papírt hajtogatsz 45 fokban, akkor ezt illesztik be a folyamatba és te ezért vagy felelős - mindennél többre becsülik, ha egyértelműen el tudod mondani, mit miért csinálsz és mi lesz ebből a csoport előnye
szerénytelenül mondhatom, nekem e legutolsó pont vált nagy erősségemmé az elmúlt évek alatt. és hiába veszem el e projekten a helyet egy német, vagy holland elől - valamit csak jól csinálok, ha projektvezetés változása után is ragaszkodnak a munkámhoz. igaz, hogy ez számomra csak gyakorló kűr és nem dolgozom szintemnek megfelelően, de akkor is segédkezem. még azoknak is, akik nem különösebben segítettek (vagy ki is mondhatom: hátráltattak). bárhogy is alakuljon: akkor is nagyon szerencsésnek mondhatom magam, mert hollandokkal dolgozni mindig öröm. legalábbis nekem. mert ezt a közeget a legtöbb magyar se nem bírná, se nem értené.
és azért azt tegyem is hozzá gyorsan: nagyon el van kényeztetve a holland fiatalság, messze nem veszik észre, hogy keletről aki teheti, elindult nyugatra. azt már észreveszik, hogy keleten is terem gyom mellett búza, tehát van, aki bőven pariban van velük bármikor. sőt, gyorsabban és pontosabban dolgozik. tehát ha valakiben van elhatározás, bizony, komoly piaci rés nyílik itt - viszont ezt csak kemény munkával lehet kihasználni a maga teljességében.
Thursday, September 27
wazze! in the air tonight
az úgy volt, hogy Zsolt szintén Hannoverbe repkedett. emlékeztem is rá, hogy bizony, volt ilyen. most, hogy újra wazze!-esélyes rendezvény - ezúton szeretném üdvözölni az adakozó lelkű tagokat mind - tehát írtam neki. az esélytelenség és esetlegesség tudatával.
természetesen ugyanazzal a géppel jöttünk vissza bécsbe az imént. mi több, hétfőn ugyanazzal megyünk és megint ugyanazzal jövünk visszafelé. értelemszerűen bontottuk a sört, virult a légikisasszony arca, megkapta a hat ajróját. mi meg mást is.
természetesen ugyanazzal a géppel jöttünk vissza bécsbe az imént. mi több, hétfőn ugyanazzal megyünk és megint ugyanazzal jövünk visszafelé. értelemszerűen bontottuk a sört, virult a légikisasszony arca, megkapta a hat ajróját. mi meg mást is.
das ipod schlägt zurück (die rückkehr des skypes)
nos, amíg én herfordban görnyedtem egy szobában, meredtem a képernyőre, néha eszembe jutott, hány kínos helyzetből mentett meg az ipod, hű társam... - addig őkelme szünidőre távozott. eljutott Berlinbe, onnan London Stansteadre, majd visszahúzta a szíve Hannoverbe. odacsücsült a talált tárgyak osztályára. és megvárt.
és akkor már csakazértis, kipróbáltam itthon az iCloud eszközkeresőjét. ahogy gondoltam, pont úgy működött: egyből szirénázott, megjelent az üzenetem, rászabadította a kódszámot. és megállt, ott helyben csak a kódszám ismeretében lehetett felnyitni. zseniális! :)
ifjonc holland kollégáimnak meséltem e részt: 'nana, az privacy, hát őt ugyan ne kövesse senki, ezt a funkciót nem használom sosem! hallatlan, az emberi jogok vége!' - megértem. én ugyanakkor a keleti ugarról származom, ahol ezeket a jogokat, bár ismerik, de magasról tesznek rá. és bizony én meg kellően feledékeny vagyok tehát milyen jól jön, hogy megkapom az emailt az eszköz pontos helyzetének térképével. mert ilyet is tud a felhő.
egy szó mint száz: kereshettek skype-on!
és akkor már csakazértis, kipróbáltam itthon az iCloud eszközkeresőjét. ahogy gondoltam, pont úgy működött: egyből szirénázott, megjelent az üzenetem, rászabadította a kódszámot. és megállt, ott helyben csak a kódszám ismeretében lehetett felnyitni. zseniális! :)
ifjonc holland kollégáimnak meséltem e részt: 'nana, az privacy, hát őt ugyan ne kövesse senki, ezt a funkciót nem használom sosem! hallatlan, az emberi jogok vége!' - megértem. én ugyanakkor a keleti ugarról származom, ahol ezeket a jogokat, bár ismerik, de magasról tesznek rá. és bizony én meg kellően feledékeny vagyok tehát milyen jól jön, hogy megkapom az emailt az eszköz pontos helyzetének térképével. mert ilyet is tud a felhő.
egy szó mint száz: kereshettek skype-on!
Tuesday, September 25
ipod lost (skype lost)
ilyen se történt még velem (és nem is annyira egyértelmű) egyik pillanatban még hallgattam az ipodot, aztán reptéri csomaglekapásnál már csak a füles volt a zsebemben. szóval most skype-on se vagyok elérhető :(
a biztonság kedvéért szóltam a stewardnak és icloud-on is mindent elkövettem a készülék megtalálásáért, de kevés reményt táplálok érte. lehet, hogy ez volt a jel: végre ideje lenne iphone felé térnem.
a biztonság kedvéért szóltam a stewardnak és icloud-on is mindent elkövettem a készülék megtalálásáért, de kevés reményt táplálok érte. lehet, hogy ez volt a jel: végre ideje lenne iphone felé térnem.
Monday, September 24
hohe wand bilder
képek a mindössze 1100 méteres fennsíkról. dachstein és rax után szinte csak gyakorlópálya.
Sunday, September 23
woodkid
túl egy egész tisztességesre hizlalt túrán egyre hatalmasodik woodkid iránti tiszteletem (nem, rajongást nem írtam). eléggé erős a gyanúm, megtalálta a rést a harmincas-negyvenes popzenén felnőtt korosztályához egész furcsamód-egyszerűen és végig akusztikus hangszerekre komponált darabjaival.
az alábbi szerzemény viszont nagyon betalált (bár a klipje gyérebb, mint az előző schlageré), szövegileg nemkülönben.
az alábbi szerzemény viszont nagyon betalált (bár a klipje gyérebb, mint az előző schlageré), szövegileg nemkülönben.
Friday, September 21
threshold
rosszabb vagyok, mint az mtv. talán ez a norvég (mi más?) nóta jellemzi legjobban a mostani állapotaimat. azaz majdnem: elég lenne egy Mädl is. a névelője das, mint megtudtam mai első németórámon. wienerisch.
hohe wand
no ide indulunk holnap reggel, korán. masszív, majd négycenti magasságú kolbászos-bergkäse-uborkás szendvicseimmel és wasa kekszekkel veszem fel a harcot a szintkülönbséggel.
feel sorry for the fanatic
nihilAK elvtárs cikkezte eme kiváló '90es évek közepi lemezt. németektől ritkán vár az ember átütő, figyelemre érdemes alkotást - node a Morgoth kivétel. és az albumcím: pazar! talán még pimaszabb is, mint a FNM Album of the Year, nem kevésbé különben zseniális munkája.
iron
nagyon kerestem ezt a számot. még jó fél éve talált meg, aztán valahogy most elkezdtem újra dúdolni a rézfúvósokat. egy picit ügyeskedni kellett, hogy rátaláljak, ám csak sikerült:
a békülényekkel vagyok én. és.
nem volt szándékomban kellően megszakítani a történet folyását, mivel korántsem állt le, sőt csak gyorsult. mivel a normand-breton út során sikerült ezer kép felé lépnem, így onnan képeket még nem mutathatok - ám tényleg nagyon jók lettem, tehát még érdemes rájuk várni egy keveset.
addig is íme pár alpesi túrázás képes beszámolója. egész biztos, hogy veszek teljes felszerelést (botok, rendes túracipő, kishátizsák, nadrág, fejlámpa) mert egész egyszerűen élvezem, ahogy ezer-kétezer méter felé kerülünk. mondjuk a szintkülönbséget eléggé érzem, tehát a háromezres határt nem feszegetem majd. de ne szaladjunk előre ennyire, íme az eddigiek:
Rax
Weichtalsklamm
HallstattGosau
az a kurva hó, csak szívja magába a fényt. undorító.
munkailag november végéig, de valószínűleg ebben az évben már ráállok a hannoveri repülőjáratra heti szinten. már szinte csukott szemmel indulok el itthonról az S7 felé majd csúszom át az ABCD kapun, pont időben érek a C-kapuk körrészéhez és beszállás előtt mindig van idő egy ásványvizet vennem. visszafelé meg már várom, hogy a kopasz fontoskodó német őr kibontassa ismét a vadiúj kistáskámat, türelmes mozdulatokkal fedem fel árgus tekintetére a decis üvegcséket. az ampullákat máshol keresd, komám. aztán pratersternnél felcsendül egy félvér osztrák-török csitri szájából az affektált fick dich immer wieder gerne. nem rám értette, szerencséje.
kell is a rutin és munka, időszaporítás, mivel eléggé költekeztem. picit meg kell fognom a gyeplőt és ebben a 14ik havi bér is segít - ugye ausztriában ez eleve benne van az éves bérezésben. céges megjelenésem ennél tökéletesebb már nem is lehetne, a nikon d3200 a 35mm-es fix 1,8as lencsével szakít, valamint jópár év után kis yamaha elektromos hegedűm is új pickupöt és ezzel új jövőt kapott.
viszont mielőtt klangfarbe.at törzsvásárlóvá válok és túrafelszereléseimet tökéletesítem, várok még pár hónapot. jobb tudni, hogy van mögöttem tartalék, amihez nyúlhatok.
addig is íme pár alpesi túrázás képes beszámolója. egész biztos, hogy veszek teljes felszerelést (botok, rendes túracipő, kishátizsák, nadrág, fejlámpa) mert egész egyszerűen élvezem, ahogy ezer-kétezer méter felé kerülünk. mondjuk a szintkülönbséget eléggé érzem, tehát a háromezres határt nem feszegetem majd. de ne szaladjunk előre ennyire, íme az eddigiek:
Rax
Weichtalsklamm
HallstattGosau
az a kurva hó, csak szívja magába a fényt. undorító.
munkailag november végéig, de valószínűleg ebben az évben már ráállok a hannoveri repülőjáratra heti szinten. már szinte csukott szemmel indulok el itthonról az S7 felé majd csúszom át az ABCD kapun, pont időben érek a C-kapuk körrészéhez és beszállás előtt mindig van idő egy ásványvizet vennem. visszafelé meg már várom, hogy a kopasz fontoskodó német őr kibontassa ismét a vadiúj kistáskámat, türelmes mozdulatokkal fedem fel árgus tekintetére a decis üvegcséket. az ampullákat máshol keresd, komám. aztán pratersternnél felcsendül egy félvér osztrák-török csitri szájából az affektált fick dich immer wieder gerne. nem rám értette, szerencséje.
kell is a rutin és munka, időszaporítás, mivel eléggé költekeztem. picit meg kell fognom a gyeplőt és ebben a 14ik havi bér is segít - ugye ausztriában ez eleve benne van az éves bérezésben. céges megjelenésem ennél tökéletesebb már nem is lehetne, a nikon d3200 a 35mm-es fix 1,8as lencsével szakít, valamint jópár év után kis yamaha elektromos hegedűm is új pickupöt és ezzel új jövőt kapott.
viszont mielőtt klangfarbe.at törzsvásárlóvá válok és túrafelszereléseimet tökéletesítem, várok még pár hónapot. jobb tudni, hogy van mögöttem tartalék, amihez nyúlhatok.
Sunday, September 2
cidrészet
cidrészet - hely, ahol a cider (cidre, szájder) nevű italt készítik, majd tárolják.
példa
a fumichon cidre igazán szénsavas, robbanásra feltűnőképp alkalmas palackozású elegy. ízlésvilágának alját a szennyes normand talaj adja - ez érezhető nyelv alatt. markáns, friss gyümölcsíze másodpercek elteltével betölti a szájpadlás felső részét, ezzel elejét véve a túl korai ítélkezésnek.
2011-es normand bronzdíjas, bár aranyat érdemel. erősen hűtve, 7-8 fok körüli hőmérsékleten szolgálandó.
példa
a fumichon cidre igazán szénsavas, robbanásra feltűnőképp alkalmas palackozású elegy. ízlésvilágának alját a szennyes normand talaj adja - ez érezhető nyelv alatt. markáns, friss gyümölcsíze másodpercek elteltével betölti a szájpadlás felső részét, ezzel elejét véve a túl korai ítélkezésnek.
2011-es normand bronzdíjas, bár aranyat érdemel. erősen hűtve, 7-8 fok körüli hőmérsékleten szolgálandó.
Wednesday, August 22
part, halak, ciderek
és akkor most bezárom az ajtót, bicaj már itt pihen a szobában, lezárom a bojlert és irány bretagne, normandia. első szabadságom a határon túlról, határon túlra :)
Sunday, August 19
Friday, August 17
dante remus lazarescu
sejtettem, hogy párszor agyon fog vágni a kino wie noch nie válogatása, ám a tegnap esti román filmből még most is alig ocsúdtunk fel hárman, akik megnéztük.
talán magyar vonalról Pálfi György Taxidermiája hasonló, ám Gyurinál jóval több szerepe van a fekete humornak és tragikomikus helyzeteknek. hangulatát tekintve Kovács Zsófi Pál Adriennje áll közel, ám a román film egyre kínzóbb mélységbe merül és nincs kiút. Dante Remus számára - és vele együtt számunkra is - az élet véget ér. azért nem túl jó érzés ezt eleve egy picit magányos állapotban megnézni: túl valóságos a film, hogy igaz is legyen.
erősen ajánlott mozi.
talán magyar vonalról Pálfi György Taxidermiája hasonló, ám Gyurinál jóval több szerepe van a fekete humornak és tragikomikus helyzeteknek. hangulatát tekintve Kovács Zsófi Pál Adriennje áll közel, ám a román film egyre kínzóbb mélységbe merül és nincs kiút. Dante Remus számára - és vele együtt számunkra is - az élet véget ér. azért nem túl jó érzés ezt eleve egy picit magányos állapotban megnézni: túl valóságos a film, hogy igaz is legyen.
erősen ajánlott mozi.
internazional
ugyan nem akarok túl sokat írni a munkámról, egy kicsit muszáj. úgy fest, idén még a legrégebbi finn cégnek dolgozom vesztfáliai telephelyükön. ezt a finn céget leginkább narancssárga fogójú ollóiról ismerik otthon, pedig fejszétől, kisbaltán át gereblyéig, ásóig mindent árulnak (nagyharangot nem).
nos, ezen a munkán hollandokkal dolgozom most együtt, viszont van még egy lengyel, egy szlovák és pár német srác a csapatban. néhány finn is, de ők nem túl sokat segítenek, ellenben igen nagyképűek. ellenben a hollandokkal, akik megtehetnék és mégsem. ugyan pár közös nap után már az alap holland mondatokat egyből értem - nincs messzire a svédtől, csak az az őrült krákogás -, viszont még mindig elnézést kérnek, sőt lefordítják angolra, hogy értsem. mikor tenne egy német ilyet, vagy egy angol?
a lengyel és szlovák sráccal pont tegnapelőtt kitárgyaltuk egymás helyzetét, meg az országokét is persze. kb. 20 perc alatt teljes volt a kafkai panoráma a kelet-európai panamákról. eddig nem ismertem a kínaiak által építgetett lengyel autópálya történetét, ám nem csodálom, erről nem beszél otthon Viktor király vezérkara. egyáltalán nem fényes történet, talán a Megyeri-híd kifizetetlen alvállalkozói érezhettek hasonlóképp.
amúgy meg pont úgy érzem: rátaláltam arra a munkára, ami igazán fekszik nekem. egyrészt szeretek más nációkkal dolgozni - magyarokkal egyre kevésbé tudok - másrészt tanulás és összedolgozás kapcsán már a mostani visszajelzések alapján is megelégednek azzal, amit nyújtok. nem tudok mást, csak mi lényegem :)
nos, ezen a munkán hollandokkal dolgozom most együtt, viszont van még egy lengyel, egy szlovák és pár német srác a csapatban. néhány finn is, de ők nem túl sokat segítenek, ellenben igen nagyképűek. ellenben a hollandokkal, akik megtehetnék és mégsem. ugyan pár közös nap után már az alap holland mondatokat egyből értem - nincs messzire a svédtől, csak az az őrült krákogás -, viszont még mindig elnézést kérnek, sőt lefordítják angolra, hogy értsem. mikor tenne egy német ilyet, vagy egy angol?
a lengyel és szlovák sráccal pont tegnapelőtt kitárgyaltuk egymás helyzetét, meg az országokét is persze. kb. 20 perc alatt teljes volt a kafkai panoráma a kelet-európai panamákról. eddig nem ismertem a kínaiak által építgetett lengyel autópálya történetét, ám nem csodálom, erről nem beszél otthon Viktor király vezérkara. egyáltalán nem fényes történet, talán a Megyeri-híd kifizetetlen alvállalkozói érezhettek hasonlóképp.
amúgy meg pont úgy érzem: rátaláltam arra a munkára, ami igazán fekszik nekem. egyrészt szeretek más nációkkal dolgozni - magyarokkal egyre kevésbé tudok - másrészt tanulás és összedolgozás kapcsán már a mostani visszajelzések alapján is megelégednek azzal, amit nyújtok. nem tudok mást, csak mi lényegem :)
probetermin: mit erfolg beendet
meg szeretném jegyezni: letelt a 3 hónap és még továbbra sem távolítottak el :)
vagyis maradok a cégnél, tovább. tökéletes.
ennek örömére nézzetek meg velem egy igazi, városi nyárhoz illő klipet:
vagyis maradok a cégnél, tovább. tökéletes.
ennek örömére nézzetek meg velem egy igazi, városi nyárhoz illő klipet:
Tuesday, August 7
nikon d3200 / dx af-s 35mm 1.8
megrendeltem eme gépet - még pont ki tudom próbálni szabadság előtt. készülnek képek, ez már biztos.
willkommen zurück
tettem egy sétát az eső utáni enyhe időben e kisvárosban. nagyon kedves épületek vannak benne, kitűnő állapotban. sőt, olyan modern részek is, amilyen ötleteket eddig csak a hollandoknál láttam. egyszerűen pazar hely.
egyből a nagytemplom háta mögötti romoknál vettem észre a táblát, valahogy így szólt:
"in 926 war eine ungarnüberfall und die stadt und kloster zerstört"
egyből a nagytemplom háta mögötti romoknál vettem észre a táblát, valahogy így szólt:
"in 926 war eine ungarnüberfall und die stadt und kloster zerstört"
Monday, August 6
brittany & normandy
pont hajnalban bóklásztam a reptéren, hirtelen ötlettől vezérelve végigmértem az útikönyvek polcait: és bizony volt bretagne-ról szóló lonelyplanet könyv, 25€-ért. ennyit pedig bőven megér, pláne, hogy eddig még könyvünk sem volt :) mi mindenre jó egy reptér.
Sunday, August 5
tuck barát
nachmittag in park
annyira megörültem, hogy végre időben sikerült átérnem új lakhelyemre. gyönyörű rekkenő napsütés volt a Schwedenplatzon. bár az eddigi legjobb kebapot nem itt, hanem a Quellenstrassén ismerjük, az itt található u-box se utolsó. pláne a kebap box, ami egyszerűen frenetikus és remek minőségű színhúst, rizst és zöldségáradatot tartalmaz.
nem tudom, mi volt a fejemre írva, talán nagyon elégedett lehettem - viszont már villamosmegállóban szóba elegyedtem egy érdeklődő 84éves osztrák nénivel. sajnos azt már nem értette meg, hogy nem turista vagyok (hanem magyar, bocs), itt dolgozom a városban. ha ez még nem lett volna elég, egy idősb román fószernek adtam tüzet a park bejáratánál, ő meg magyarul köszönte meg. amúgy elsőre franciának nézett. hirtelen belém nyilallott az emlék, hogy már néztek franciának mások is Bécsben. furcsa.
és remek délutánt töltöttem a parkban. észre sem vettem, csak eltelt két óra a napsütésben, közben nyammogtam és felbontottam mindkét házilag főzött, hűtött magyar sört.
nem tudom, mi volt a fejemre írva, talán nagyon elégedett lehettem - viszont már villamosmegállóban szóba elegyedtem egy érdeklődő 84éves osztrák nénivel. sajnos azt már nem értette meg, hogy nem turista vagyok (hanem magyar, bocs), itt dolgozom a városban. ha ez még nem lett volna elég, egy idősb román fószernek adtam tüzet a park bejáratánál, ő meg magyarul köszönte meg. amúgy elsőre franciának nézett. hirtelen belém nyilallott az emlék, hogy már néztek franciának mások is Bécsben. furcsa.
és remek délutánt töltöttem a parkban. észre sem vettem, csak eltelt két óra a napsütésben, közben nyammogtam és felbontottam mindkét házilag főzött, hűtött magyar sört.
transbudapest express
ez a bejegyzés leginkább jótanács: nemzetközi vonatjegyet a Keletiben egész biztos, hogy utolsó nap nem érdemes venni. csurig tele, így augusztus elején - várakozók száma: 85 - szóval a megoldás, amiért nem kell már ezressel megkenni a biztonsági őrt: irány be a másik oldalon található üzleti váróba. nem volt bonyolult eljátszanom az idióta turistát, úgy is festettem, úgy is éreztem magam.
ugyanis megint egy égető bizonyíték: nemhogy közeledik, de távolodik az átlátható rendszerektől az ország. mégis, mennyibe kerülhet 2012ben jegyeladó terminálokat helyezni a placcra? szinte hihetetlen, hogy ami a Pratersternnél adottság nonstop, az a Keletiben még csak elgondolás szintjén sem látszik. az a 300km különbség már legalább 50 év technikai és 150-200 év eszmei különbséget jelent. már ha valaha túl lehetne ezen lépni: de ugye most is csak nő ez a távolság.
és hát ezért éreztem magam idióta turistának ott, a tágas üzleti váróban. ahol fél perc alatt, légkondicionált teremben elkészült ugyanaz a jegy, amiért a pályaudvar másik oldalán zsúfolt, kis helyen 100an várnak levegő híján arra, hogy jegyet kapjanak jórészt olyan, egyébként segítőkész, sajnálatra méltó túlórázó pénztárosoktól, akik az alap TIT-angolt törik. és ugye a MÁV az, ahová számolatlanul és ellenőrizetlenül ömlenek a milliárdok már legalább 20 éve. tényleg fel kéne számolni ezt az egész szemétdombot, a használható párszáz kilométernyi vonalat pedig kezelje az öbb.
mellékvágány: ausztriában is komoly gond a kábellopás. viszont itt a rézkábeleket sorra a jóval értéktelenebb alumíniumra cserélik és be is kamerázzák a lopások gyakorisága miatt fertőzött területeket.
ugyanis megint egy égető bizonyíték: nemhogy közeledik, de távolodik az átlátható rendszerektől az ország. mégis, mennyibe kerülhet 2012ben jegyeladó terminálokat helyezni a placcra? szinte hihetetlen, hogy ami a Pratersternnél adottság nonstop, az a Keletiben még csak elgondolás szintjén sem látszik. az a 300km különbség már legalább 50 év technikai és 150-200 év eszmei különbséget jelent. már ha valaha túl lehetne ezen lépni: de ugye most is csak nő ez a távolság.
és hát ezért éreztem magam idióta turistának ott, a tágas üzleti váróban. ahol fél perc alatt, légkondicionált teremben elkészült ugyanaz a jegy, amiért a pályaudvar másik oldalán zsúfolt, kis helyen 100an várnak levegő híján arra, hogy jegyet kapjanak jórészt olyan, egyébként segítőkész, sajnálatra méltó túlórázó pénztárosoktól, akik az alap TIT-angolt törik. és ugye a MÁV az, ahová számolatlanul és ellenőrizetlenül ömlenek a milliárdok már legalább 20 éve. tényleg fel kéne számolni ezt az egész szemétdombot, a használható párszáz kilométernyi vonalat pedig kezelje az öbb.
mellékvágány: ausztriában is komoly gond a kábellopás. viszont itt a rézkábeleket sorra a jóval értéktelenebb alumíniumra cserélik és be is kamerázzák a lopások gyakorisága miatt fertőzött területeket.
Thursday, August 2
hannover
elsőre fel sem fogtam, annyira hihetetlennek tűnt - aztán hirtelen kedd estére már lefoglaltuk a repjegyeket, majd szerda délelőtt a hotelt is. azaz végre dolgozom: projektre kerültem. enyhe üröm az örömben, hogy pont jövő hétvégén jönnének át tesómék (így gellert kap ez a terv) valamint augusztus 20 után szabadságot vettem ki és hagytak már jóvá másfél hete.
izgalmas napok előtt állok - azért a hétfő hajnali repülést szívesen kihagynám...
izgalmas napok előtt állok - azért a hétfő hajnali repülést szívesen kihagynám...
Monday, July 30
wohnungstyle indesign, azaz belsőépítészet bei mir
minimális ráfordítással is otthonossá tehető egy alapvetően üres és visszhangzó szoba. nos, így fest most a kégli, késő nyári este (és nem a tiszaparton).
re-animator
mivel eléggé morózus hangulatban voltam, pont jókor jött egy komolytalan, véres de vicces, történetileg silány igazi amcsi b-movie - ez is persze a kino wie noch nie sorozat égisze alatt. gyönyörű volt :)
donaumarine
tegnap eléggé morcos hangulatban tértem haza, szóval kihasználva az egyértelműen napsütésre váltó időjárást tettem egy nagyobb kört bicajjal: Prateren át a Hauptalleen egészen az autópályáig, ott át Duna-szigetre, végig a hidak alatt Handelskai-hoz majd onnan bicajúton szinte nyílegyenesen hazáig. közben felmértem a szóba jöhető piknik helyeket is, van szerencsére jópár és szabad stégek is - tisztára Rómaipart szerű, csak szerencsére szellősebb és jóval több a zöld, nincs szemét, kevesebb az ember. azaz pont baráti társaságokra méretezték és találták ki.
Sunday, July 29
wochensmüde
valami nincs teljesen rendben velem, mert már második hétvégém telik el komoly ténykedés híján. sőt, kifejezetten rosszul voltam vasárnap reggel. még nem jöttem rá a miértjére, de eléggé zavar - kirándulni akartam menni, erre kénytelen otthon lábadozom és alszom. mondjuk lehet, hogy ez sem cél nélküli és csak a szervezetem jelez, pihenésre van szüksége. persze az sem könnyíti helyzetem, hogy az elmúlt két hétben egyfolytában változik az idő, ezt pedig mindig megérzem fejben. nyugtalanító (és hasogató). jobb híján most azzal kísérletezem, hogy többet mozgok, hátha.
Saturday, July 28
bernthaler chastanie
sajnos a kép ramaty lett, ám a korábban már beharangozott Bernthaler pincészet gesztenyehordóban érlelt chardonnay-ja igencsak helyet követel magának eme listán. bizony a burgenlandi borvidék sem leírandó.
zipfer limetten radler
stiegl dose, a klasszikus
gösser kräuter natur radler
Friday, July 27
grillnacht
az úgy volt, hogy főnököm meghívott mindannyiunkat csapat-összerántó grillpartira. különösebb tervezés nélkül zajlott az esemény, mégis csont nélkül utolsó pillanatban elértük a szükséges vonatot, automatán fél perc alatt kész voltak a jegyek, mindenfajta külön beállítással (öbb, 21.század). srácok barátnői időben befutottak, hopsz, ott is vagyunk a csendes WienerWald egyik szőlős szögletében. remek családi ház, mint kiderült, a homlokzat még XVII.századi, ám a háttér annál kevésbé, az nagyon is 21. jobban belegondolva ennek a felével is bőségesen megelégednék.
eleve érdekes a társulatunk, hiszen van 2 osztrák srác, 1 szerb, 1 szlovák és én. így elég eklektikus volt minden egyes téma körüljárása, volt, hogy csak osztrákok beszéltek, volt, amikor kevésbé. persze a helyi bort meg kellett kóstolnom és bizony, egyáltalán nem rossz, igencsak vállalható. azt pedig tényleg nem vártam, hogy egyik osztrák kollégám élből rákérdez, hogy érzem magam pár hónap után egy számomra eddig idegen nyelvi közegben - bevallom, nekem egyre szimpatikusabbak az osztrák kollégáim. lehet, hogy nem borulnak a nyakamba - nem is várom el - ám ilyenkor mindig kiderül: képesek más bőrébe bújva gondolkozni. ami óriási előny. és teljesen meghatódtam, amikor hazáig szállítottak autóval, noha direkt említettem: nekem megfelel a friedensbrücke is. nagyon rendesek velem, ez az igazság.
eleve érdekes a társulatunk, hiszen van 2 osztrák srác, 1 szerb, 1 szlovák és én. így elég eklektikus volt minden egyes téma körüljárása, volt, hogy csak osztrákok beszéltek, volt, amikor kevésbé. persze a helyi bort meg kellett kóstolnom és bizony, egyáltalán nem rossz, igencsak vállalható. azt pedig tényleg nem vártam, hogy egyik osztrák kollégám élből rákérdez, hogy érzem magam pár hónap után egy számomra eddig idegen nyelvi közegben - bevallom, nekem egyre szimpatikusabbak az osztrák kollégáim. lehet, hogy nem borulnak a nyakamba - nem is várom el - ám ilyenkor mindig kiderül: képesek más bőrébe bújva gondolkozni. ami óriási előny. és teljesen meghatódtam, amikor hazáig szállítottak autóval, noha direkt említettem: nekem megfelel a friedensbrücke is. nagyon rendesek velem, ez az igazság.
Thursday, July 26
tanulságos
ritkán derül fény még időben egyértelmű lépésekre az orbáni magyarországon, sokkal inkább a kapkodás és hirtelen mozdulatok kuszasága jellemzi a narancslovagok második országlását. nagyon tanulságos a mai nyilatkozat, gondolom, a közönség miatt nem volt lehetőség mellébeszélésre. viszont a hanyatlás nyomait itt, picivel nyugatabbra nem látom, ellenben picivel keletebbre annál inkább. még ha csak gazdasági mélyrepülésről lenne szó, viszont már sokkal vészesebb a helyzet.
silent bedeutet still
múltkori koncertünk - melynek felvétele alig lejjebb hallgatható - után hoztam ki magammal elektromos hegedűmet. yamaha ev-205, silent violin. utazás után kicsit játszottam is rajta, majd mivel most az akusztikusat használom inkább, átpakoltam a cuccokat az egyik tokból a másikba. még múlt hétvégén meg is néztem, minden rendben volt persze. elhatároztam már korábban, hogy itt elviszem a yamaha szervízhez kivizsgálni a piezzo pickup problémáját, mely főleg a d húron jelentkezik. eléggé zavart már és úgy gondoltam, most hogy lehetőségem és pénzem is van erre, ezt meg kell tenni.
aztán ma reggel - részben piknik terveink okán - újra felnyitottam a tokot. át akartam tenni a brácsa vonómat az akusztikus hangszerhez. és alig hittem szememnek, mert ilyen esetet tényleg nem láttam még: tokban, mozdítás nélkül tárolva pattant el a húrtartó az e húr körül. persze az erők miatt a g húr is szakadt, viszont a többi el sem mozdult, sőt az a kifejezetten jó 440es most is. a húrtartó amúgy érdekes egy ketyere egy yamaha ev-205 hangszeren, ugyanis lejjebb, középen át van fúrva a potméter miatt, valamint földelés okán egy rézlap is helyezkedik pont a fa része alatt. a rézlap csak elhajlott egy picit, egyáltalán nem szakadt - ellenben az e húr körüli fa rész nem tartott tovább. meg is van szerencsére a lepattant darab, ott hevert a tok alján.
ennek tényleg semmi jele nem volt korábban. ám nagyon örülök, hogy csak most történt meg ez az eset: így már biztos, hogy hangszerészhez (és ehhez értő hangszerészhez) kell kerülnie a hangszernek. nem is biztos, hogy baj ez. bár a javítása nem lesz olcsó és egyszerű, bízom benne, hogy 500€ alatt mind a húrtartót, mind pedig a d és C húr rakoncátlankodó pickupjeit ki lehet cserélni. például a kiváló barbera pickupök egyikére, valahogy így. mégsem tehetem meg az ev-205tel, hogy annyi év után parlagon és javítatlanul hagyom.
viszont még egy lökést adott ez az eset egy már teljesen más felállású cucchoz: akusztikus brácsa minden sallang nélkül egy hozzá illeszthető dpa 4099V mikrofonnal. ez drágább megoldás és ugye a brácsa sem olcsó már, ám hosszabb távon könnyebben tartható karban és kevesebb a hibalehetőség.
aztán ma reggel - részben piknik terveink okán - újra felnyitottam a tokot. át akartam tenni a brácsa vonómat az akusztikus hangszerhez. és alig hittem szememnek, mert ilyen esetet tényleg nem láttam még: tokban, mozdítás nélkül tárolva pattant el a húrtartó az e húr körül. persze az erők miatt a g húr is szakadt, viszont a többi el sem mozdult, sőt az a kifejezetten jó 440es most is. a húrtartó amúgy érdekes egy ketyere egy yamaha ev-205 hangszeren, ugyanis lejjebb, középen át van fúrva a potméter miatt, valamint földelés okán egy rézlap is helyezkedik pont a fa része alatt. a rézlap csak elhajlott egy picit, egyáltalán nem szakadt - ellenben az e húr körüli fa rész nem tartott tovább. meg is van szerencsére a lepattant darab, ott hevert a tok alján.
ennek tényleg semmi jele nem volt korábban. ám nagyon örülök, hogy csak most történt meg ez az eset: így már biztos, hogy hangszerészhez (és ehhez értő hangszerészhez) kell kerülnie a hangszernek. nem is biztos, hogy baj ez. bár a javítása nem lesz olcsó és egyszerű, bízom benne, hogy 500€ alatt mind a húrtartót, mind pedig a d és C húr rakoncátlankodó pickupjeit ki lehet cserélni. például a kiváló barbera pickupök egyikére, valahogy így. mégsem tehetem meg az ev-205tel, hogy annyi év után parlagon és javítatlanul hagyom.
viszont még egy lökést adott ez az eset egy már teljesen más felállású cucchoz: akusztikus brácsa minden sallang nélkül egy hozzá illeszthető dpa 4099V mikrofonnal. ez drágább megoldás és ugye a brácsa sem olcsó már, ám hosszabb távon könnyebben tartható karban és kevesebb a hibalehetőség.
erholung
mint korábban írtam, bal lábujjamat sikerült jó másfél hétre ártalmatlanítanom egy remekbeszabott mozdulattal és az erre a célra is kiválóan használható ikea billy szekrénnyel. szerencsére két hét után már nem tűnik súlyosnak a helyzet, ám hirtelen lábujj hajlításkor azért még felszisszenek. már csak három pici lila folt emlékeztet az esetre - nézett ki sokkal csúnyábban is.
persze múlt héten a jobb lábammal is kellett történjen valami. történt is, méghozzá az első frizbizés után jókorára dagadt a bokám. mivel még két nappal később is visszatért a duzzanat napközben (reggelre mindig eltűnt, valamint nem éreztem fájdalmat, tehát törni biztos nem tört) nem volt épp nyugodt. és ugye a futócipőket is pont előtte vettem. szóval e második frizbi alkalom után nagyon reméltem, nem ismétlődik meg.
és szerencsére nem. ugyan a tempó még gyilkosabb volt, mint egy hete, lábam épségben. mindössze bal alkarom tarka, tele lila folttal. node az ebcsont beforr.
persze múlt héten a jobb lábammal is kellett történjen valami. történt is, méghozzá az első frizbizés után jókorára dagadt a bokám. mivel még két nappal később is visszatért a duzzanat napközben (reggelre mindig eltűnt, valamint nem éreztem fájdalmat, tehát törni biztos nem tört) nem volt épp nyugodt. és ugye a futócipőket is pont előtte vettem. szóval e második frizbi alkalom után nagyon reméltem, nem ismétlődik meg.
és szerencsére nem. ugyan a tempó még gyilkosabb volt, mint egy hete, lábam épségben. mindössze bal alkarom tarka, tele lila folttal. node az ebcsont beforr.
Wednesday, July 25
live aus erlau
Zenész-e vagyok? Igen, dobolok
Zenekar(ok), amiben játszom
ex: The Walrus, Pölbeat, Keresetlen Szavak
most:Potenzproblemen, Rites|Relics, Pharba Pharcallaq, XOMBand, Tolga
igen: pharba/pharcallaq. élő, egyenesen egerből.
nagyon kösz: Zsom Roli, hogy felvetted, Guido és Gergő, hogy meghívtatok.
mi meg zajongtunk.
Tuesday, July 24
frisbee für zweite mal
másodjára még feszesebb frizbit toltunk, mint először múlt héten. egész megkapott mindenkit ez a végtelenül egyszerű, ámde remek közösségképző taktikai játék. bámulatosan bevált, így most keddenként a Donauinselen hajtunk keményen. és tényleg remek a társaság.
bal alkarom tele lila foltokkal, csuklóm lóg, bokám sajog, de jövő héten is sietek a szigetre :)
bal alkarom tele lila foltokkal, csuklóm lóg, bokám sajog, de jövő héten is sietek a szigetre :)
Sunday, July 22
sonntags müde
hozzávetőleg ilyen hangulatban telt múlt vasárnapom - kezdve a délelőtti esővel, majd óriás felhőkkel. így inkább gasztronómiailag léptem egy szinttel feljebb tökéletes rántottám elkészítésével (recept lejjebb).
pár bosnyák vagy macedón tízéves srác azzal szórakozott kis utcámban, hogy különböző házak tetszőleges kapucsengőit nyomogatták. miután harmadszor nyitottam ajtót, persze leesett a vicc. kinéztem az ablakon: ők nagyon élvezték, hatalmasat kacagtak. már majdnem leüvöltöttem, hogy mással játszanak - aztán felülről figyelve, mennyire élvezik ezt (az amúgy lakók számára picit idegesítő játékot).
ámde csinálhatnának mást is: mint ahogy balkánon vagy akár a nyolckerben biztos egész másképp ütnék el az időt. inkább csengessenek még hatszor. aztán legrosszabb esetben strici lesz belőlük is a nordwestbahnstrassén, ott állnak majd éjfélkor a kivénhedt merci mellett és mustrálják az egyik kabinból másikra utcán futkározó tizenéves román és szláv dolgozó lányokat. viszont mosolyogva néz fel autója mellől, szinte már köszön, amikor fáradtan, fülessel a fejemben elsétálok mellette.
pár bosnyák vagy macedón tízéves srác azzal szórakozott kis utcámban, hogy különböző házak tetszőleges kapucsengőit nyomogatták. miután harmadszor nyitottam ajtót, persze leesett a vicc. kinéztem az ablakon: ők nagyon élvezték, hatalmasat kacagtak. már majdnem leüvöltöttem, hogy mással játszanak - aztán felülről figyelve, mennyire élvezik ezt (az amúgy lakók számára picit idegesítő játékot).
ámde csinálhatnának mást is: mint ahogy balkánon vagy akár a nyolckerben biztos egész másképp ütnék el az időt. inkább csengessenek még hatszor. aztán legrosszabb esetben strici lesz belőlük is a nordwestbahnstrassén, ott állnak majd éjfélkor a kivénhedt merci mellett és mustrálják az egyik kabinból másikra utcán futkározó tizenéves román és szláv dolgozó lányokat. viszont mosolyogva néz fel autója mellől, szinte már köszön, amikor fáradtan, fülessel a fejemben elsétálok mellette.
Subscribe to:
Posts (Atom)