a content wiener citizen

idi u pičku materinu!

esett ki az öreg fószer száján a Taborstrasse U-megállónál, miközben épp kőpiroson szambázott át a joggal értetlenkedő autóáradat közepette. mondom, szlávul érteni és tudni közvetlen környékemen az életben maradás egy kiemelten fontos tényezője.

ekkor már átestem hajnyírásomon az egyetlen tábori fodrászatban, amitől picit tartottam. német tudásom mondhatni messze nincs kész ilyan finomságokra: 'kérlek, ne ott nyírjál belém' 'igen, egész jól néz ki a lehetőségekhez képest' 'ügyes munka, pláne ilyen alapanyaggal' szerencsére a kis hölgy remekül illesztette rám az általa ismert kb. öt frizurából az egyiket.

itt azért megállnék egy pillanatra, mert nem lehet nem észrevenni a különbséget a helyiek oktatásában.

nem tudom, mióta alakult ez efféleképp - talán a kis német egység után? - mindenesetre itt nyoma sincs a poroszos elveknek, a büntetésre épülő fegyelmezésnek és bevasalt viselkedésnek. ugye ez utóbbiakat kulturált országok legrosszabb esetben is 1945 óta elfelejtették (belerúgjak a fekvő emberbe? természetesen, tehát jöjjön a kommunista felhang: nem is olyan messze innen 1944-et tartják a folytonosság időpontjának, olyan náci is az ország).
vagyis itt a 20-25 évesek jórésze még főiskolán tanul (igen, ez az állam támogatja őket). majd a 25-30 éves korosztály megismerkedik választott szakmája alapjaival. így pl a fodrászlány tud 5-6 frizurát vágni. egyből kizártam a borotvagépet, így ollóval gyönyörűen megfosztott görögösnek nem mondható, ellenben loncsos szőrzetemtől. tényleg gyönyörűen, engem így az elmúlt két évben bizton egyszer se láttak el egy fodrásztanonc keze alatt sem.
már sejthető, hogy 30-35 évesen mmár szakmájuk felét elsajátították, vagyis bőven van idő 40esen kisujjból kirázni minden csínját-bínját. így is lehet, mindezt láthatólag semmi kényszer nélkül, inkább atyai terelgetéssel érik el. egész hihetetlen.

node vissza a szerb fószerhez a járdán: ő valószínűleg egész más életpályát járt be és ennek köszönhető a hőzöngés olyan helyzetben is, amikor nyilvánvalóan nincs igaza. picit nézzen mindenki magába dévától gyergyóig: ismerős, ugye?

kino wie noch nie

50 days / 50 movies in Augarten - kino wie noch nie

und auch in diesem Jahr: Viennale 50

jugoslavija

én tényleg igyekszem, de az istennek sem sikerül megtalálnom a közös hangot a többi balkánról származó népcsoporttal. azért náluk is vannak kivételek, tehát messze nem szabad egybemosni mindenkit. ugyanakkor nem lehet eltéveszteni a flopban császkáló sörhasú tarkopasz nagyhangú arcokat, hiszen még a szemük se áll jól (nem csak képletesen, szó szerint értve sem).

az, hogy szerb/horvát étterembe be se térek, kifőzdéiket messziről kerülöm - hiszen csak ők vágnak át, senki más ebben a városban - még belefér. az is, hogy villamoson, metrón csak ők állnak be alkoholgőzös lehellettel eléd és taposnak a lábadra (megj: e tekintetben a nem-fürdő osztrákok se sokkal jobbak, pláne most, 30 fok feletti csúcsforgalmi szardíniában, ott forog igazán a gyomor!). semmi baj, ezt mind megemésztem, inkább kerülöm őket, elvégre megférünk egymás mellett.

node azt tényleg nem vártam, hogy olaszliszkai eseményhez hasonló történjen pár napja. messze nem volt annyira súlyos, tehát károsodás nem történt, ugyanakkor jelnek veszem, mert rosszabb is történhet később, ha erre nem figyelek. épp bicajjal haladtam a leipziger strassén, a brigittenaui lakótelepen. direkt nem gyorsan, mivel kisgyerekek tömege játszik a parkban, sosem lehet tudni. nem is: úgy meglepett egy, a másik oldalról, az autók közül kiugró kislány, szinte még fékezni is alig tudtam. szerencsére a tárcsafékeimmel nincs gond, húsz centi alatt megállt a bicaj, kislány nevetve rohan el - én meg érzem a tekinteteket. körbenézek. vagy húsz kanbalkáni tette le a dobozos sört ezalatt a parki padok szélére, asztalokra. másik oldalon - hiszen a nők mégsem mulathatnak együtt a férfiakkal - megállt az asszonyi csevely, többen eldobták a cigit (ugye cigizni főleg akkor kell, amikor csemetéd még ki sem tud szállni a babakocsiból, így ráfújhatod a füstöt), páran visítoztak. óbazmeg, ennek se lesz túl jó vége, esett le ebben a tizedmásodpercben. mivel a kislány vígan arrébb futott, a pillanatnyi csend gyorsan elillant, mindenki folytatta a smúzolást tovább.

node az az egy másodperc, az ott volt. ha nem működött volna a fék, most valószínűleg már az intenzíven feküdnék, jobb esetben. azt hiszem, ezentúl inkább a kanális partján futó bicikliutat használom, oda úgyis a Gaussplatz-on át vezet az út, az sokkal szebb. és nincs lakótelep, tele délszlávokkal.

raining in vienna

valószínűleg a legkevésbé sem elvárt ám annál a hely szelleméhez illőbb nótával köszöntöm a lecsapó nyári esőt.

btw: a celestial season a világ legjobb ismeretlen zenekarai közé tartozik, persze holland. simán megelőzték a stoner/sludge/doom beköszöntét, jóval hamarabb mívelték e stílust, mint bárki napjainkban. a solar lovers lemez meg pont eltalálja a hajszálvékony mezsgyét gothic és stoner között, úgy, ahogy azóta se sikerült senkinek. és ahogy látom, pont újjáalakultak a néhai kortárs orphanage frontemberével, pont e lemez kapcsán :) kurvajó, koncertet akarok amszterdamban és viennában!

this is not endor

kuppitsch für bücher

ugyan itt sem ismeretlen az amazon, ám az e hónapban megjelenő langenscheidt universal ungarisch-deutsch wörterbuch már előrendelhető a kuppitschnál, pont a schottentornál található.

természetesen elgondolkodtam az említett szótár itunes app verzióján is. valószínűleg meg is veszem fizetés után.

friedel castro

roppant aranyos büfé-hamburgeres hely, nevéhez hűen a béke szigete. aki szerint az osztrákok merevek, halvérűek és képtelenek élvezni az életet - jöjjenek ide! egyből újra kell alkotniuk eme meggyőződésüket: tisztára szerb/horvát balkáni hangulat, szerencsére a szemét és elnyomás, hangoskodás nélkül. valószínűleg a legjobb kombináció. remek elkerített strand hever itt az egyik holtágnál, a zene pedig távolról sem butarádió, hanem élő, natúr balkán/ska/reggae. a büfét nagyon szimpatikus és segítőkész idős házaspár futtatja, a nő kocsmárost játszik, a pacák a szakács. ó igen: öko-szemétgyűjtés van, minden dose, üveg, műanyag máshová kerül.
mert így is lehet ezt, nemcsak térdig szemétben és egymás veséjében állva, mint a rómain.

tulln an der donau

ide tekertem el vasárnap délelőtt, mivel számomra is váratlan eseményként reggel 8 körül felkeltem. 9kor már a Donauinsel felé siettem.
egész tömeg verődött össze és láthatólag mindenki észak felé tartott. a greifensteini gáthoz már inkább csak országútisokkal érkeztem - ezúttal elmaradt az achtung, achtung - furcsamód mögém álltak be inkább a szembeszél miatt.
genyó dolog ez, ha nem viszonozzák a segítséget. így én sem tekertem ki a lelkem, hiszen még el kell jutnom tulln-ig a gáttól.
ami aztán piszok egyszerű volt a déli oldal gátján, a vártnál sokkal hamarabb, már dél előtt megérkeztem, pedig tartottam a meleg miatt egy jó félórás pihenőt, himbeersodával. amúgy a sörrel nem is kísérletezem ilyen melegben, simán agyonüt egy korsó is - legfeljebb radler, vagy soda, esetleg almdudler gespritzt.
langenlebarn nagyon kedves üdülőfalu, rendes templommal, árnyas sétaúttal a gát mellett. itt voltak a legjobb helyek is, két söröző és egy valódi halsütöde pultokkal. azt hiszem, legközelebb ezt a sütödét fogom kipróbálni, most pont volt nálam elegendő gyümölcs.

a hard day's night

éves céges parti. túl kemény a hajtás, az a baj.

an der ecke

ismét napos időben sétálhatok munkába, a parkon keresztül. egyből utána érek a multikulti sarokhoz. szemben az orosz élelmiszerbolt (ide tér be minden második vevő dobri utrával vagy vécserrel), pár török bolt (a szokásos mobilkereskedés, kifőzde párossal) és persze van egy billa is, mert mégis ausztriában vagyunk.
ezen a sarkon reggeli időben a következő viseletekkel találkoztam már: burnusz, csador, teljes csador csak szemkivágást hagyva, afro kendős viselet és ma reggel megjelent lila szári, arany szegélyekkel. bámulatos.

amúgy a snapszos öreg ma reggel a Prater mellett ügyködött egy most felálló bódésoron, ahol árulnak baumkuchen-t is (azaz kürtőskalácsot). remélem délután is ott lesz még, kéne az az áfonyás ital.

megj: ott volt az öreg, adásvétel köttetett :)

ágy!

megérkezett az ágy - óriási szerencsémre épp akkor fordultam be a sarkon a villamostól sietve, amikor a furgon megállt az utcámban. már éreztem, itt jön a matracom, a keretem - és így is lett :) pacák ügyesen felhordta mindkettőt a harmadik emeletre - közben a furgon tárva-nyitva a többi áruval, ezt én balkánról jött ember nem is értem... és mégsem tűnik el semmi. nagyon kényelmes és nagyon nagy. no akkor egy radlert!

pizza mari

kifogástalan talján módra készített pizzákat és tésztaételeket kínál ez a lipótvárosi étterem, pont a névadó utcán. a pizza tésztája tökéletes, kevés ám ízletes feltéttel készítik - várakozási idő még tumultus esetén se vészes. kiszolgálás pazar, nagyon is érthető, miért tartják a bécsi osztrákok is a város egyik legjobb pizzeriájának. érdemes asztalt foglalni előre.

this restaurant located in the heart of leopoldstadt offers exquisite delicious pizza & pasta food, with the same recipe as in italy. staff is help- and cheerful, food is prepared instantly fast even in case full of guests. nevertheless, probably its more wise to reserve a table in advance.

stiegl weisse radler

a sima búzasör radler testvére: bodzával. nem világbajnok, ám nagyon kényelmes fogyasztani. mindössze 2% alkoholtartalmával egyáltalán nem árt, még csak simogat. igazán nyári ital, bicajjal is.

rice cooker

vasárnap még nagyobb esőzések és állandó felhőátvonulás lévén nem merészkedtem bicajra. ellenben kipróbáltam a múlt hétvégén beszerzett vietnami-kínai rizsfőzőt. s ha már rizs készült, legyen hal és leveles-hagymás spenót is. nekem ennyi a főzőtudásom most, viszont ez is remek végeredménnyel szolgált. a rizs konkrétan elképesztő jól sikerült, a spenót nem is rossz, a hal is ehető. most már tisztában vagyok az adagméretekkel is, megint picit túllőttem a szükséges célt. sebaj, amíg ilyen rizs készül :) nem véletlen gesztikulált a vietnami öreglány, hogy neki is ilyen készüléke van otthon. típusszámot nem tudok írni, csak kínai írásjegyek vannak rajta - bocs.

stiegl weisse

eleve jobban szeretem a búzasört, pláne ha még kiváló is. nos, a salzburgi gyár búzasörére nem lehet panasz. épp bele is futottam valami területi újság sörtesztjébe, ahol az otthon is ismert (és ajnározott) erdinger és paulaner erősen lemaradva követte ezt a típust. indokoltnak érzem a különbségtételt: ez tényleg remek sör. talán egyetlen követelménye, hogy erősen számít az üzemi hőfok, azaz kellően be kell hűteni fogyasztás előtt.

em - europamannschaft

az úgy volt, hogy két, ízlésembe férő helyen - topkino és schikaneder - adják az eb-meccseket. mert mindkettő művészmozi és egyben bár, mint a toldi pesten. tekintve, hogy semmi programom nem volt hétvégére, ráadásul párórányi eltéréssel újabb felhőszakadás vagy zivatar szedte áldozatait, arra gondoltam, így nyitom meg a társadalmi beilleszkedés nehézkes lépéseit.
nem is sikertelenül, még igen alantas német tudásom ellenére is képes voltam beszélgetni pár sráccal és lánnyal. sőt, ezen apró beszélgetések a 'wohin kommst du?' 'von ungarn' mondatok elhangzása után sem szakadtak meg. pazar.
német-portugálon a topkino kisterme dugig, fiatal egyetemistáktól kezdve svájci srácokon át negyven-ötvenes meg nem értett művészekig és tanárokig mindenki képviselteti magát, persze az érett és meggyötört művésznők is. nagyon laza és vicces a hangulat, bár németem még nem elég erős, hogy minden bekiabált poént értsek, azért jó részét nem nehéz fogni. ugyan nem reprezentatív, ám ez a társulat a német-portugálon a színész digóknak szurkolt erősen, nevettek a fritzeken. ebből se lesz már anschluss.

neues bett

kérem szépen, áttörés következett be a körlet kínálta luxusban: jön az ágy! jön az ágy!!
igaz, hogy csak egy hatalmas matrac (viszont pont olyan keménységű, amit szeretek és amin jól lehet aludni) viszont kerettel együtt vettem, ingyen kiszállítással, tényleg jelentős kedvezménnyel (mivel a matratzen concord és a kika épp egymással verseng mostanában)
persze szerb/osztrák kollégám nagyot mosolygott ezen, el nem hitte, hogy az elmúlt pár hétben hálózsákban alszom. pedig de és még vicces is egy órával kikászálódás után zakóban munkahelyre sétálni.

grosse pfarrgasse

'entschuldigen sie, können mir bitte helfen, wo liegt die grosse pfarrgasse?' kérdezte egy kedves lány, miközben épp vásárfiával hazafelé bandukoltam. ejha, ennyire helyinek tűnnék? biztos téved. 'ich weiss nicht, aber die kleine ist dort an der erste ecke. die grosse musst auch hier sein.' kacagott.
viszont tényleg ott van, pont párhuzamos utcák. ezt is tudom már.

nazis raus

egy európai demokratikus, többnemzetiségű államban így lépnek fel a tudatos polgárok a szélsőjobb pártja ellen. még hogy megtűrni, ugyan - mutass be és tüntess!

böske

ugyan de ismerős ez az embléma a 2012es cafeteriából - és még a néven se kellett törni a fejüket a narancslovagoknak, hiszen elizabeth! nem tudom, milyen eu-s eljárás létezik a határon túl ívelő márkalopás ellen, itt adja magát a helyzet. jelzésértékű, hogy a magyar utca (ungargasse) az épület hátánál nyílik.

regenschirm

mint az időjárás jelentés említette, bizony megjelentek este fél hétkor a fellegek Klosterneuburg és Grinzing felett. komótosan kúsznak át épp a város felett, eltakarva az errefelé igen szép esti napot és egyre több dörgő hanggal adják tudomásul, itt hétvégén szinte végig és utána még több napig eső várható.
nem is baj, hiszen megvan a kábel, lehet gyakorolni. valamint a bicaj felé odakészítettem a védőfóliát, felőlem akár felhőszakadás is jöhet most már. igen, van sör a hűtőben is.

klangfarbe

kihasználva az érdektelen pénteki napot - szinte minden kolléga lelépett du.3-ig - úgy döntöttem, tekerek egyet a Gasometerig. egész pontosan a 'D' blokk volt a célom: klangfarbe. ezt a boltot egyetlen valamelyest zenével, hangszerekkel foglalkozó embernek nem kell bemutatni Lajtától keletre, mert fogalom. az utóbbi tíz évben bedőlt magyar hangszerboltok többsége a thomann.de és klangfarbe.at létezésének esett áldozatul. a vásárlók nem, ugyanis ez a bolt pont hogy nem a lehúzásra, hanem a tisztes haszonra és korrekt tájékoztatásra épül.
bicajjal egyébként remek munka utáni gyakorlat a Gasometer, hiszen jórészt a Prater Hauptallee-n, autók által érintetlen majd 10 méter széles aszfalton lehet haladni. pillanatok alatt átértem, a bicaj/gyalogos híd a kanális és a Donaubahn felett pedig bámulatosan leegyszerűsíti az átjutást. jobban belegondolva az Arena-ba is ugyanezen az úton bicajozhatnék.
legalább 8 éve voltam először a klangfarbéban, amikor még a Margaretengürtel mellett lakott. ahhoz képest az új, többszintes bolt és raktár egyszerűen pazar, kifogástalan környezetben vár mindenkit. rengeteg hangszert ki lehet próbálni, rengeteg mindent meg lehet nézni, van kellő hely, nincs tolongás és okosan, témakörök szerint osztották részlegekre. tulajdonképp csak egy jó kábelt akartam venni a tegnap kiszállított basszgitáromnak, mivel elhatároztam, régi, kontaktos kábeleket nem hozok ide. így most cserélek vagy 6-7 zsinórt, a Klotz LaGrange szériát néztem ki. picit borsos, de most nem adom alább. ennek megfelelően a Genelec aktív stúdiómonitorokat is alaposan szemügyre vettem. nem annyira tudok még dönteni az Adam A7X és Genelec 8030A között, ám a mérleg nyelve egyre utóbbi felé dől. jobban pozicionálható, van mágneses védelme, musictech és soundonsound mind ezt tekinti mércének (bár elismerik az A7X érdemeit). tegnap Lacival pont arról beszéltünk, hogy gondolatban már mindkettőnk elköltött itt legalább kétezer eurót - végignézve mostani listámon, még az is lehet, év végére verni fogom ezt a lécet. más ember autót vesz, én hangfalat és kütyüket.

perzsa cila

ma reggel induláskor ismét összeakadtam őkelmével, a kóbor perzsa cicával. inkább felfedező, mivel a hispán énektanárnőé e kecses állat, elképesztő mufurc arca van. az is kiderült, ki okozta a lakásomban az itthagyott műbőr fotel sérüléseit: a kisasszony kecsesen illant be lakásomba míg épp távozni akartam. szerencsére értett magyarul a jószág, vagy legalábbis egy idő után biztos. megsemmisítő fejrázás és prüsszentés után távozott előszobámból a nyitott ajtón át.

erziehung pt.2.

Lacinak (és a Skoda Superbnek) köszönhetően benépesült a lakás a még otthon maradt tárgyakkal. egyedül az egri koncerthez szükséges cuccok maradtak hátra, ám ma reggel készült el ÖBB VorteilsCard-om, ami éves 99 euróért kedvezményes vonatjegyeket jelent - pl: SparSchiene

tegnap amúgy remek volt, simán belefért még egy jókora séta a belvárosban, majd Laci el. jó kétórás alvás után mégis nekiálltam kipakolni a cuccokat, összerakni a bútorokat, ez mind sikerült is elég gyorsan. még az alattam lévő lakóval is megismertük egymást, este h10kor tényleg hangosan szólt az Alice In Chains. már pont kezdtem gondolkozni egy APC biztonsági elosztó vételén, amikor tüzetes takarítás és pakolás után a mosdókagyló alól előkerült egy sose használt, vadiúj darab. kapóra jött :)

the great migration

elnézést, nem tudok elszakadni a témától.

polzeitung

volt egy időszak az index életében, amikor képtelen voltam a címlapra nézni. most sem könnyű, ám az attraktor és a riszpekt ház bevonzott ismét. a mai riszpekt pedig egyenesen kegyetlen, kezd felnőni a monty hagyományokhoz. szomszédokról itt.

willst du tschotscho spielen? jetzt?

épp most zárult a munkahelyi lazítás 3 osztrák kollégával - persze a csocsóasztal mellett.
Laci, remélem olvasod :) a vodafone-os felkészítő kurzusaidnak hála:
nyertünk, még gólt is lőttem párszor hátulról és csak kettőt szívtam be olyan amatőr módon, ahogy szoktam (elugrálok a kapussal a labda elől... :)

nagyon remélem, kis lépésekkel, de kezdek beilleszkedni az itteni társaságba is. nem hajt semmi. mégis jó tudni, emberszámba vesznek a labancok.

home sweet home

sikerült átutalnom a májusi és júniusi albérletem díját is - legjobb! :)

and even my rent is paid for may and june, finally :)

tekerés

ma újabb 50est sikerült összehoznom, nem sík - kevésbé sík - terepen. átugrottam a mödlingi kolóniához, így feltérképeztem a bécsi külvárosi részeket Alterlaa és Inzersdorf között. ugyanakkor legközelebb élek a bécsi lehetőséggel és U6-on bicajjal együtt - mikor lesz ilyen Pesten, talán a következő évezredben? - kihúzok Siebenhirtenig, onnan Mödling kb. 30 percre fekszik. persze ha eltalálom az utat, az csak segít.

der rückkehr der mac mini

...és visszatért az élők sorába piciny almás gépem, gond nélkül üzemel - majdnem ugyanolyan eszközökkel, mint pesten. a féláron guberált monitor is szuperál, egy az egyben olyan típus, mint amit otthon hagytam. hangkártya is faszán megy, ennek örömére bepótoltam eddig kihagyott game of thrones részeimet is. blackwater egyszerűen kegyetlen, nekem még jobban is tetszett, mint az első széria kilencese - pedig az sem volt piskóta.

megoszlik a vélemény, jó-e, van-e értelme filmre vinni jól megírt regényt. mivel nehezebben veszem magam rá olvasásra, jobban tudom értékelni a filmes verziókat. így volt ez a lét elviselhetetlen könnyűségével, valamint a gyűrűk urával is (eléggé nem ugyanaz a galaxis, tisztában vagyok vele). ugyanakkor a battle royale kifejezetten jobb könyvben. azonban a game of thrones sorozatként jóval frappánsabb könyvbéli létéhez képest, sokkal több geg, színészi játék, többértelmű párbeszéd került a filmes verzióba. nem utolsósorban elkerüli a könyvre jellemző dagályos, vég nélkül terjedő és ugyanakkor sokat nem mondó stílust. Peter Dinklage pedig lehet törpe, ám döbbenetes, amit a második évad alatt nyújtott eddig. nagyon meg lennék lepve, ha nem kapna jópár szerepet a következő években.

alles gekauft

ugyan hétvége során nem írtam semmit eddig, igen mozgalmas és eredményes volt ezúttal. köszönhetően a bankkártyának, persze. így most már gyakorlatilag minden van, ami szem-szájnak ingere. egyben elkezdtem igen satnya állapotú ruhatáram frissítését is - ez egy kiemelt támogatású irányzat a következő években.
német nyelvtudásom jelenlegi betetőzéseként visszaadtam egy pár napja vásárolt terméket baumaxban, valamint kértem egy korábbi, még nem kundekarte-re kiállított számla utólagos állítását. csodás, probléma nélkül sikerült.
shopping lázamat végül a vietnami értéktelen tárgyak boltjában éltem ki miniatűr rizsfőző képében. mivel a leírás figyelmen kívül hagyta a nem sino-tibeti nyelveket úgy en bloc, így az alábbi leírást találtam a wikihow-n.

fennesz spielt für mich

alapvetően remek nap volt a mai: egyrészt sikerült leadni és lezárni a 2hetes kezdő időszakot, lett bankkártyám, bérletem, vettünk Zolival monitort (majdnem ugyanolyan LG-t, mint amilyet otthon hagytam, ugyanúgy zúg). majd megtalálván a Handelskai felé vezető legrövidebb utat simán elkerekeztem a Donauinsel északi sarkáig, vissza sajnos ismét szemerkélő esőben - nem megy nekem ez az időjárás előrejelzés, vagy csak nehezen itt még bécsben - és a java csak ekkor következett.
éreztem én, hogy ez az Augarten többet nyújt. nem véletlen, hogy az egyik sarkánál esténként rendszeresen több tucat lelakatolt bicaj árválkodik. persze hogy nem véletlen, hiszen itt a Thyssen-Bornemissza Augarten Contemporary (de kár, ismét beletenyereltem valamibe), azaz péntekenként zenefeszt. iszonyat ismerős volt, amit az Am Tabornál hallottam már, befordulva a Trekkel (áldom az eszem, amiért őt vettem meg, igazi paripa, kecses jószág) már zsigerben éreztem, itt bizony ma este Christian Fennesz játszik. ő az osztrák contemporary music oszlopos tagja, egyben a nemzetközileg legelismertebb és vélhetően a jelenlegi osztrák szcéna egyetlen elismerésre méltó képviselője. Ulver rajongók úgyis betéve tudják, a Shadows of the Sun negyedik számának legvégén torzít egy jókorát valami elképesztő delayjel, úgy ér véget a Vigil (remélem, ráhibáztam a számcímre is). nézzünk hát Krisztől valamit:


ugye, hogy cuki?
nos, akartam és célom volt Fennesz koncertre eljutni. komolyan. ám ha valaki azt mondja pár hónapja, hogy kissé átázva az esőtől, csatakosan, izzadtan három méterről nézem végig, hogyan játszik élőben és tekergeti a jó 16 sávos keverőjét és kis macbookján át midi kontrollerekkel hogyan kelt vagy filmzenényi zajt ugyanabból a gitárhangból, amit penget - biztos kinevetem. nagyon visszafogott, cseppet sem tömjénezteti magát, letette a gitárját és beszélt a keverős és egyben road arccal, háttérben a színpadon ott ücsörészett a család gyerkőcökkel, pár perc erejéig tűrte a feltűnő művész groupiekat és készségesen válaszolt, majd távozott egy újabb free weisse spritzerért. igen, jól olvasod, ingyen sör és fröccs a helyen, ahol eleve nincs belépő Fennesz bulijára. sírok.
úgy látszik, nagyon-nagyon kellett, hogy itt legyek most bécsben és szemernyit sem ellenkezem. sőt, egyre jobban tetszik.

bankkarte

véget ért a nélkülözés: tegnapi levelem nyomán elkészült a bankkártyám (internetes vásárlásra nem használható ugyan, erre majd nézek paypalt vagy lufthansa miles&more kártyát). átvétele után egyből vettem is havi bérletet - ami itt a wiener linien szerint átruházható, vagyis nem jár fényképes igazolvánnyal (újabb pofon a bkv részére) - majd egyből fel is mutattam a metrón, hiszen pont belefutottam a péntek délutáni csúcs ellenőrzésébe.
megszűnt az akadály a monitor, bútor és cipő beszerzés előtt. azért az albérleti díjaimat még kifizetem előtte, biztos ami biztos :)
megj: nem feltétlen kell az online bankfelülettel bajlódni. a számlákat ugyanis előre nyomtatva, bankok által elfogadott átutalási szelvényen küldik - nem pedig sárga csekken -, ezek leadását pedig külön automata segíti minden bankfiókban. ez sincs kitalálva alaposan :p