tauplitz fotos

tauplitz, a set on Flickr.

how i lost the war trying to learn cross-country skiing. instead it became a marvelous journey to salzkammergut in early springtime

klettern statt langlauf

az úgy volt, hogy már régóta kacérkodom a sífutással. és örömmel fedeztem fel, hogy bizony a post.sozial kínál is ilyen üdülést (igazi szot-üdültetés ez). és foglaltam is időpontot, január végén arra gondolván, hogy február végén biztos lecsap még a tél. csapott a fenét, tavasz volt már múlt hétvégén is leopoldsbergen.

aztán ma délelőtt csörgött a telefonom bent és a szállásadó hívott, kezét tördelve. ugye jövök? persze, természetesen. nagyon sajnálja, de hóval nem tud szolgálni, még itt, a dachstein és totes gebirge között sem, pedig ha valahol, akkor itt embermagasságú hónak kéne csücsülnie a tauplitz völgyében. nemhogy nem csücsül, meg sem érkezett ez a hó. jövök-e tehát én, a vendég, eme fővárostól távol eső pici falucskába, hívják azt akár bad mitterndorfnak. természetesen, hiszen én szabadsággal készültem ám, nincs kedvem négy fal között ülni, mint azt időm jó részében amúgy is teszem. mit szólnék kedvezményhez az étteremben és essenbon-okhoz? remek ötlet, beszéljük meg holnap, mikor olyan déltájt befutok hozzátok, mit szólsz hozzá, te derék osztrák hegyi paraszt? lenyűgözően hangzik, örülünk hogy jön mégis (hogyne örülnétek, végre bekapcsolja valaki a szaunát e télen) és várjuk szeretettel. szuper.

nos, sífutásnak és bármilyen havas sportnak lőttek. nagy mázlim van az időjárással - hótól függetlenül - mert egész máig esett, most viszont jön 4-5 felhőtlen napsütéses nap, majd megint esőt jósolnak a lassan zöldbe borulásra készülő csodás tauplitz völgyében. természetesen akkor kirándulunk - gondoltam magamban. kirándulni mindenhol szabad, pláne ausztriában, ahol külön üzletág a kirándulás, hegymászás - és a klettersteig.

olyan ritkán és rég használtam utoljára a klettercuccaim. beülő, y-kötél, akasztó, sisak, kesztyűk. és még a túrabotjaim. el ne felejtsem az újdonsült alpenverein kártyám, a gutscheinhefttel együtt. lichtsbildausweis, ami a 7éve nem használt jogosítványom. sozialversicherung kártya, öbb vorteilscard, billacard. tangram készlet, könyvek, jegyzettömb, toll. sajnos térképet vásárolni nem volt időm, de egyrészt biztos lesz a helyszínen, másrészt erre való a bergsteigen.com és az iphone. ott ülnek már a falu környéki klettersteigok térképei pdf-en az eszközön így úgy gondolom, teljesen felkészültem. tauplitzból felvonón a totes gebirge egyik ágára is fel lehet emelkedni (ez alpenverein kártyával olcsóbb) persze van túraútvonal is. valamint 30km-re obertraun és hallstatter see, másik oldalán a kínáig másolt városkával. ahol voltunk már lassan másfél éve Bradákkal és Krisszel, viszont akkor még nem a kletter lehetőségek után néztünk. megnyugtatásul: a seewande-t nem mászom meg, ugyanis 2-3 órás d/e nehézségre egész biztos nem vagyok felkészült, pláne nem egyedül. pedig szuper lenne és talán egyszer nyáron jó csapattal sikerülhet is. most c-nél húztam meg a határvonalat, amúgy is friss az idő én meg kevésbé.

enyhe fintor, hogy a totes gebirgéhez viszem hallgatni a tavalyi ihsahn művet, a das seelenbrechent. remek album és ez a dal egész kitűnő:

donaufestival@krems

learning from last year's event: m-u-s-t.

in addition, my local guitar hero, Fennesz releasing his new record titled Bécs. mindblown

kraftwerk @ burgtheater

kraftwerk präsentieren gesamtwerk im burgtheater
awww, already late getting some tickets - a fortune i had already seen them few years back with still 2 original members (nowadays only 1 left from the original lineup). this is definitely a no-brainer programme, a perfect example how massive the scene in wien.

frühling in wien

in salzburg

last but not least have been able to visit my sisters in salzburg. a lot of planning last autumn had not been fruitful yet immediate decision and travel lust. so much for my plans on new years eve, expect the unexpected with control denied.

alte donau

köszönhetően a örültekintő bécsi önkormányzatnak, a szabadstrand rész legalább annyira remekül kiépített, tartós stégekkel, mint a fizetős strand. az alte Donau igazából egy régi Duna-holtág, amit a Neue Donau csatorna és a Donauinsel kialakításakor hagytak meg és kapcsoltak össze a folyóvízzel. a zsilipelésnek hála nem iszaposodik el, sőt, rendkívül tiszta a vize. nos ide látogattunk el munkanap után uszogatni. a víz kellemesen nem túl hideg, halak is lassan úszkálnak. a perfect sundown.

erkältung

sajnos Grazból sikerült visszahoznom náthát és megfázást, így beletelt pár napba ezt kiheverni. hétfőn-kedden pedig még otthon is feküdtem és mackó módjára aludtam tizenórákat - bizony, ausztriában még bemondásra otthon maradhat az ember 2 napot gyógyulni. nem annyira értettem én ezt mo.-n, miért vették el a háromnapos verzióját: feltételezve, hogy az ember nem él vissza ezzel a lehetőséggel, számos vírusnak és fertőzésnek elejét lehet venni azzal, hogy egyszerűen nem légkondicionált - vagyis visszaforgatott levegőjű - termekben köhögjük szét a bacillusokat. furcsa eltérés, hogy itt nem gond kinyitni az ablakokat sem - hiába, ez is egy több évezredes felfedezés. mégsem ugrik ki senki, s én sem irodában fáztam meg, hanem a sarki szelekkel sújtott Grazban. amúgy Graz remek hely, vissza kell menni még nyáron is.

café central

probably the most known kaffeehaus in town and still not out of fashion. wonderful inlay and vibrating monarchic mood meets the modern times. as usual for viennese coffee culture, its not just about coffee: a variety of wines, beers and a favourable menu card offers for a proper lunch as well.
what could be better describe how past and future walks hand in hand here, then the old piano in the middle, perfectly sounding the hall and wifi network. glorious.

valószínűleg senkinek sem kell bemutatni ezt a tipikus, talán legismertebb kávézót. amennyire múltidéző ám gyönyörű belseje, annyira mai és friss a hangulat, ami bent fogad. egyszerre ott a versenyzongora a terem közepén és egész gyors wifi. emellett értékelhető hosszúságú az étlap is, valamint italokkal sem fukarkodnak. bármikor jó hely olvasni, netezni, beszélgetni vagy ebédelni is. csodás hely.

loibl elektrogeschäft & beleichtigung

remek bolt mindenfajta házi elektromos eszközzel és izzókkal, csillárokkal, lámpákkal. valamint second-hand cd részleggel (hogy ez a kettő hogy fér meg egymás mellett, tényleg nem tudom).

schneiderei

valószínűleg ez a délbalkáni öreg fószer a legjobb szabó a környéken. pikpakk elkészült míves céges nadrágom, pont a megfelelő hosszú immár.

world press photo

Gabi, frizbijeim gondos őrzője akarta nagyon megnézni ezt a méltán híres fotókiállítást. a pesti patinás helyszínhez képest a bécsi egész pőre és kisszerű: a leginkább régi tűzraktérként leírható westlicht.
ezen a helyen minden a fotózásról és fényképezőgépekről szól (szinte teljes Leica gyűjteményük van, általam kevéssé ismert korai német gyártók is mint voigtländer, persze hasselblad polc se hiányzik), ám nem igen tágas. pláne, ha több száz ember egyszerre kíváncsi minden kiskép történetére, így elég nehéz folyamatosan végignézni az amúgy tényleg kiváló képeket. bús orrszarvúaktól kezdve az orosz utcaharcosokig minden ott szerepel, pontos tematika és összefoglaló történet szerint. bár már volt olyan world press, ami nem tetszett és még finom voltam, ez tényleg nagyon összeszedett kiállítási anyag volt és hangsúlyos mondanivalóval bírt. pesten még három héttel tovább nyitva van, érdemes belenézni.

amúgy a westbahnstrasse a bécsi design szcéna egyik fő utcája, pl elektrobiker üzlettel, modern bútorokkal és különféle egyedi ruhaboltokkal. nagyon javasolt elnézni errefelé, pláne, hogy csak párszáz méterre van a szinte névadó westbahnhoftól.

café sperl

tulajdonképp egy mindennapos bécsi kávéház eme hely, aztán mégis több. az a csodálatraméltó az efféle bécsi helyekben, hogy bár legalább 80-100 évesek a bútorok, berendezések, lámpák - mégis egyfajta modernség, új dolgokra nyitottság sugárzik a helyből, semmi múltbafordulás.
ez jellemzi a sperl kávézót is - egyszerre van kitűnő kávé, sturm avagy murci, valamint freewave wifi. nem véletlen, hogy akár egy esős vasárnap délután is szívesen ül be az ember olvasgatni, társalogni, vagy csak úgy egyáltalán, tenni-venni neten egy keveset.

wonderful typical wiener coffeehaus, with original, almost hundred years old furniture and lamps, brilliant coffee, austrian freshwine called 'sturm' and free wifi. all you need for a cold rainy sunday to get socialized a bit.

willkommen zurück

tettem egy sétát az eső utáni enyhe időben e kisvárosban. nagyon kedves épületek vannak benne, kitűnő állapotban. sőt, olyan modern részek is, amilyen ötleteket eddig csak a hollandoknál láttam. egyszerűen pazar hely.

egyből a nagytemplom háta mögötti romoknál vettem észre a táblát, valahogy így szólt:
"in 926 war eine ungarnüberfall und die stadt und kloster zerstört"

eintritt parks

ide is begyűrűzött, örülök :)

brittany & normandy

pont hajnalban bóklásztam a reptéren, hirtelen ötlettől vezérelve végigmértem az útikönyvek polcait: és bizony volt bretagne-ról szóló lonelyplanet könyv, 25€-ért. ennyit pedig bőven megér, pláne, hogy eddig még könyvünk sem volt :) mi mindenre jó egy reptér.

nachmittag in park

annyira megörültem, hogy végre időben sikerült átérnem új lakhelyemre. gyönyörű rekkenő napsütés volt a Schwedenplatzon. bár az eddigi legjobb kebapot nem itt, hanem a Quellenstrassén ismerjük, az itt található u-box se utolsó. pláne a kebap box, ami egyszerűen frenetikus és remek minőségű színhúst, rizst és zöldségáradatot tartalmaz.

nem tudom, mi volt a fejemre írva, talán nagyon elégedett lehettem - viszont már villamosmegállóban szóba elegyedtem egy érdeklődő 84éves osztrák nénivel. sajnos azt már nem értette meg, hogy nem turista vagyok (hanem magyar, bocs), itt dolgozom a városban. ha ez még nem lett volna elég, egy idősb román fószernek adtam tüzet a park bejáratánál, ő meg magyarul köszönte meg. amúgy elsőre franciának nézett. hirtelen belém nyilallott az emlék, hogy már néztek franciának mások is Bécsben. furcsa.

és remek délutánt töltöttem a parkban. észre sem vettem, csak eltelt két óra a napsütésben, közben nyammogtam és felbontottam mindkét házilag főzött, hűtött magyar sört.

wohnungstyle indesign, azaz belsőépítészet bei mir

minimális ráfordítással is otthonossá tehető egy alapvetően üres és visszhangzó szoba. nos, így fest most a kégli, késő nyári este (és nem a tiszaparton).

donaumarine

tegnap eléggé morcos hangulatban tértem haza, szóval kihasználva az egyértelműen napsütésre váltó időjárást tettem egy nagyobb kört bicajjal: Prateren át a Hauptalleen egészen az autópályáig, ott át Duna-szigetre, végig a hidak alatt Handelskai-hoz majd onnan bicajúton szinte nyílegyenesen hazáig. közben felmértem a szóba jöhető piknik helyeket is, van szerencsére jópár és szabad stégek is - tisztára Rómaipart szerű, csak szerencsére szellősebb és jóval több a zöld, nincs szemét, kevesebb az ember. azaz pont baráti társaságokra méretezték és találták ki.

orgel um acht

remekbeszabott program eső esetére: félórás orgonakoncert Bachtól kortársig, majd ugyanennyi ideig orgona-bemutatás és magyarázat a működésről, roppant egyszerűen. a fiatal orgonista srác Manuel kiváló pofa, valamint piszkosul jól játszik és ismeri a hangszerét. 5€, bármikor megéri újfent - hiszen sosem megy le kétszer ugyanaz a program.