Wednesday, October 31

transzzsír

fogom a fejem, annyi őrület történik otthon - és már nem akarom megérteni. furcsán hangozhat, de mióta nem ott élek, mintha még több nehézség történne, amit csak mostanában veszek észre igazán.
eközben könnyen elsiklik az ember figyelme az egyébként fontos, sőt igazán fontos híreken. pl: oéti vizsgálati eredmények magyar élelmiszerek transzzsír tartalmáról. tekintve, hogy kifejezetten rákkeltő hatásúak ezek a zsírok, így ajánlott kerülni a pirossal kiemelt termékeket.

Sunday, October 28

wintry grey

bécsben is leesett az első hó. még szombaton, dara képében, aztán el is olvadt reggelre. vasárnap viszont megérkezett az északi légáramlat: már este 10-11től rázendített, egész este végig, jókora pelyhekben esett. ugyan vannak még levelek a fákon, ám hajnalra a hó befedett mindent. gyönyörűen néz ki a park, ilyenkor, felülről. a két torony is jobban illeszkedik a szürkeségbe, nem lógnak ki úgy a panorámából, mint nyáron.

csak akkor hagyott alább csodálkozásom, amikor reptéri vonatom előtt jó negyedórára megállt a bécsi S-Bahn közlekedés. kísértem már a gépkésést, ám eddig mindig mellémállt a szerencse.

Saturday, October 27

carrion crows

a már-már kihunyó szürkületben először furcsa és ijesztő dolog vágott ki felfelé a parkból. nem sokkal később mintha fémsorják vágódnának a ház falába, majd elsötétül az ég és megint visszatérnek. eléggé félelmetes, amikor meglett varjak jókora csoportban táplálék után néznek és a parkban már nincs mit találniuk. jópárszor köröztek, olykor csak méterekre a házfalaktól fordultak.

Friday, October 26

volle hotel augarten

weekend by weekend there are new guests in hotel augarten. last week Páls, this time sisters, with an mindblowing reservation last night when i just entered after 4 days spent in westfalia.
if anyone told it could get easily boring renting a flat alone - this is massively false, don't believe a word ;)

analysis paralysis

nagyon, nagyon ritkán gondolom úgy, hogy úgy van.
alapvetően kételkedem, magamban, a világban, még egy, a parkban lábam elő átfutó kedves mókuskomában is. nem véletlenül hallgatok black metalt, olyat is, amitől mások sikítófrászt kapnak (no persze vannak olyan black metalok is, amitől én kapok sikítófrászt).

aztán Pál biztatására úgy gondoltam, megvillantom elemző vénámat, bármit is jelentsen ez. nyugalom, nem solingennel.

most úgy gondolom, Gordon színrelépése és szózata nagyon, nagyon fontos. visszatért, csattanós választ adott mindenkinek. nem volt felesleges szál beszédében, valóságos dolgokról beszélt egyszerűen, érthetően és hitelesen. felhasználva a Kedves Vezető elszólásait még élesebbé és érthetőbbé vált az elmúlt két év zuhanása a semmi felé. így csokorba szedve tényleg megdöbbentő, ovi hol tart ma már '89es önmagához képest. sajnos, tényleg igaza van Gordonnak: már 2014 is késő a változásra, de az az utolsó esély. ha akkor nem fordul meg az ország, akkor tényleg nincs remény a következő évtizedekre nézve Magyarisztánban. csak egy cafat égett rántotthús marad a Trianon előtti wiener schnitzelhez képest.

és mi történt Gordon beszéde után?

az lmp már szétszakadt az értékelésben. a schiffer-féle irány kvázi júdea öngyilkos kommandója. mókás dolog ez a különállás, de pont az lenne a lényeg, hogy a haza érdekében jó kompromisszumokat tudjanak kötni másokkal. legyen zöld irány, legyen zöld tudat, akarat a magyar politikában (is). sajnos az lmp pont hazai terepen kezd veszíteni magából, ugyan máshol nagyon tisztességesen helytáll (női politikájuk, Ertsey Katalinnal és Szabó Tímeával és képviselőtársnőikkel együtt tényleg pazar).
tehát maradjunk az együttműködésnél.
a jobbikkal kizárt. az mszp-vel érthető módon nagyon nehéz. a fidesszel meg értelmetlen tárgyalni, mert utolsó percben mégis a törvényjavaslat része lesz, csak narancs színekben.
szóval ha ehhez képest van egy új erő, ami tárgyalásra kész - az csak növeli a kompromisszumkötés fontosságát: a többiek számára is.

egy ilyen közegben jobbik ugyanúgy szélen marad zárva, fidesz meg forronghat magában. puszta játékelmélet: ha az összefogásra és szinergiára hajlandók összefognak, többségben, akkor a kirekesztők - jobbik, fidesz, mszp csökkenő sorrendben - partvonalon kívülre kerülnek. tehát az a fontos, hogy az új közép, Gordonnal, beszéljen. méghozzá minél több, minél szélesebb rétegekkel beszéljen. azokkal is beszéljen, akik kiábrándultak, azokkal is, akik régóta mást akarnak. és azokkal is, akik már határon túl vannak.

ha már az lmp-nél megragadtam az imént: ha az lmp nem hajlandó a párbeszédre (nem értem Schiffert, de tényleg nem) akkor a kukában a helye. olyan politikai párt, aki nem beszél másokkal, puszta teher, felesleg. beszéljen másokkal. akarjon együtt dolgozni. legyenek elvei, viszont tudjon egyezségeket kötni. amiből a másik számára is előny születik.

és ez egy nagyon fontos elem: a másik számára előny biztosítása. ez a mai európa alapja, a nemzetközi munkában alapkódex része. nem baszakszom mással és a másik sem baszakszik velem. ez nagyon ideálisnak és romantikus álomnak tűnhet, de kőkemény valóság. basszál csak ki egyszer egy kollégáddal, vevőddel, szállítóddal és egy kemény versenyben már másnap nyomják az arcodra a megbízhatatlan fasz pecsétet. sajnos ennek mo.-on nem sok keletje van. társadalmi okokból.

arról van szó, hogy az a ballaszt, az a jópár millió ember, aki másokból akart megélni, sokáig - na ők nézhetnek tükörbe 2012 október 23tól. nap mint nap. bár nem fognak, de remélem, csak egyszer igen és kivág a tükörből egy szilánk. jó lenne, mert mindenki a saját kárán tanul. és már tényleg nincs tovább: ha most nem, akkor a következő évtizedekben biztos nem.

tehát egyetlen feladata van mindenkinek 2013ban: regisztrálni. 2014ben: választani. választani, és nem orbánt, nem vonát, nem az mszp-t (a dk kiválás számomra azért volt előnyös, mert tényleg csak a szenny és cinizmus maradt a szegfűpártban). aki ezt nem képes megérteni, maga is elhelyez egy koporsószeget az országban.

nem kötelező velem egyetérteni. ha valaki, én tényleg elfogadom, ha más másképp gondolkozik. legyen. de most már tiszta és nyilvánvaló, hogy van alternatíva: nem szabad vesztegetni hagyni az időt: már így is 22 év telt el. nincs még 22 (és baszki, csak most esett le, hogy catch 22 de tényleg nem hamarább)

köszönöm.

Thursday, October 25

xenophobia

magyarként nem magyarországon élni egyáltalán nem jelenti, hogy elszakadsz a magyar valóságtól. bár szívesen tépném a szálak jó részét, míg másokat erősítenék - tény, hogy ezek a szálak léteznek és működnek.

előfordul, hogy jiddis család utazik a gépen. náluk az összetartás igen fontos, amit egy fapados gépen nem éppen vesznek figyelembe. most is ez történt, a családfőnek nem jutott hely a gyerkőcök és a mama mellett. sőt, mint kiderült, a gépen sem - mint minden tisztességes munkajáraton, így a csütörtöki esti gépeken is telt ház, teljes foglalás történt. mindig van pár utolsó pillanatban kiadó jegy ugyan, de ezúttal tényleg minden ülés elkelt. ennek megfelelően az apa fel sem fért a gépre, csak a 2 órával későbbivel tudott átjönni bécsbe.

még épp az elején tartott ez a diskurzus boarding előtt, a pultnál. már sorba rendeződött a tömeg, várta az eresztést. természetesen előttem meglett, jól fésült, trendi irodai szemüveges magyar csóka állt aktatáskával, mellette jó kollégája, a felkészült bajszos, ősz böffen tóbiás. gondolom, már sejted, mi volt az első mondat, ami elhagyta az európai közegben mozgó bátor magyar vitézek száját: na, nézd meg, megint kik miatt áll a sor. megint velük van a baj.

van az a pont, amikor csak svédül vagy németül értek.

nagyon, nagyon zavar az a látható és tapintható idegengyűlölet és ismeretlentől való rettegés, ami megjelenik a legtöbb magyar földről érkező magyar arcán. tényleg furcsa lehet szembesülni a ténnyel, hogy ez a mai európa már nem keresztény (ui: mo. sem az), nem kirekesztő hanem befogadó, valamint nem a személyes kapcsolatok számítanak elsősorban, hanem a tudás. nem véletlen, hogy már szlovák kollégáim is hitetlenkedve és fejcsóválva hallgatják a magyar híreket: már számukra is elképzelhetetlen, ami a pannon földeken dívik napjainkban.

Tuesday, October 23

högt blodtryck

sajnos szombat reggel újabb jelét tapasztaltam, hogy nincs rendben vérnyomásom - egyszerűen túl magas. pedig már másfél köröket futok a parkban, projektnapjaimon reggel-este fekvőtámaszt, felüléseket tolok. tényleg nem mozogtam sokat az elmúlt 2-3 évben, ellenben az elmúlt hónapokban igenis változtattam ezen. helyesen.
ennek megfelelően mérni kezdtem reggelente és rögzítem vérnyomásomat. többek között az alábbi app-et találtam, ez tűnik a leghasznosabbnak és mindent tud, amire szükségem van (pl: text/csv formátumban kiadni a tárolt adataimat): BP tracker

azért ez is mennyire keleti történet: végre valahára révbe érsz, erre fűbe is harapsz rögtön. node nem oda buda, nem adom magam ilyen könnyedén.

ungarisch weingesächft

this wine shop offers mostly hungarian wines, further reducing my demands from home country (if there were any at all). not yet bought here, though looks worth to try (sooner i will).

ha eddig hiányom támadt volna magyar borokból, mindig otthonról szállítok. a 65 literes deuter alsó rekesze simán elbír egy 6os pakkot a bortársaságtól, valamint pálinkát és kolbászt is. igény esetén túró rudival is tölthető.

ám az ínség napjai - egyáltalán voltak? ugyan - véget értek. hol máshol, mint egyik kedvenc bécsi utcámon, a monarchikus emlékeket hűen és tisztán őrző Porzellangasse-ban találtam e magyar borokat áruló boltra. kirakata alapján érdemes vele próbát tenni.

Monday, October 22

rot & schwarz

abendessen, kollege, projektgespräch, rag
[kol] - du hast mir gesagt das mit finanz es geht jetzt besser, aber ihr status ist rot, wie immer! [ich] - na ja, aber wir sind vom schwarz zurück gekommen.

brendl

local cozy bar - best what i have found so far in leopoldstadt 1020 - with dim lights and friendly enteriour. a suitable spot for changing thoughts over a bier or reading a book. audience are mostly students or young locals. worths to note it is open till 2am every day.

lipótvárosi barátságos söröző/kávézó, főleg fiatal közönséggel. ideális hely beszélgetésre, nincs zavaró tényező és ki is esik a fő útvonalakból. ennek ellenére minden nap hajnal 2ig nyitva tart - nagyon úgy fest, könnyen törzshelyemmé válhat.

Sunday, October 21

gasthaus wickerl

echte wiennese restaurant with perfect austrian food, friendly behaviour and staff (also speaking a bit hungarian). audience and guests are mostly local citizens of alsergrund, which is always a sign of a remarkable place. recommended, also on sunday evenings.

alsergrund legszebb utcáján, a Porzellangassén székelő echte bécsi kisvendéglő. a közönség tisztán helyiekből áll, ami kiváló jele remek szolgáltatásnak. így is van, az étel főleg stájer és bécsi, ám árhoz képest kifogástalan minőségű és rendes adag. a pincérnő ugyan nem anyanyelvi, de beszél és ért magyarul, vagyis nem tanácsos fennhangon panaszkodni ékes magyar nyelven. megjegyzem, Bécsben egyébként sem (és amúgy sem ildomos). vasárnap este is nyitva tart.

Monday, October 8

world press photo

Gabi, frizbijeim gondos őrzője akarta nagyon megnézni ezt a méltán híres fotókiállítást. a pesti patinás helyszínhez képest a bécsi egész pőre és kisszerű: a leginkább régi tűzraktérként leírható westlicht.
ezen a helyen minden a fotózásról és fényképezőgépekről szól (szinte teljes Leica gyűjteményük van, általam kevéssé ismert korai német gyártók is mint voigtländer, persze hasselblad polc se hiányzik), ám nem igen tágas. pláne, ha több száz ember egyszerre kíváncsi minden kiskép történetére, így elég nehéz folyamatosan végignézni az amúgy tényleg kiváló képeket. bús orrszarvúaktól kezdve az orosz utcaharcosokig minden ott szerepel, pontos tematika és összefoglaló történet szerint. bár már volt olyan world press, ami nem tetszett és még finom voltam, ez tényleg nagyon összeszedett kiállítási anyag volt és hangsúlyos mondanivalóval bírt. pesten még három héttel tovább nyitva van, érdemes belenézni.

amúgy a westbahnstrasse a bécsi design szcéna egyik fő utcája, pl elektrobiker üzlettel, modern bútorokkal és különféle egyedi ruhaboltokkal. nagyon javasolt elnézni errefelé, pláne, hogy csak párszáz méterre van a szinte névadó westbahnhoftól.

japanische kurzfilme

kedvenc törzshelyemen ezúttal japán kísérleti rövidfilmeket adtak. ingyen, a nagy moziteremben. radlerrel bekészültem, mások is, aztán vagy jókora 30-40es tömeg előtt egy kedves, visszafogott és szelíd japán srác majd elérzékenyült, felsóhajtott és szinte susogta: tokióban persze ez egyáltalán nem népszerű, amit ő és felebarátai művelnek. kérlek szépen, közép-európában sem az: elvégre a japán kísérleti film pusztán vizuális ikertestvére a pl merzbow fémjelezte japán noise kultúrának). mint minden tisztességes grindcore-t, ezt sem lehet negyed óránál tovább élvezni. ennek ellenére végignéztem 7 kisfilmet, ebből 3 volt jó és értékelhető, a többi közül kettő kifejezetten idegesítő. mondjuk mit várna el az ember, ha a filmre rajzolás is megjelenik a kísérleti eszközök között.

győzött a józan ész: elsiettem a múzeumok bécsi hosszú éjszakájának utolsó két órájára. elvégre fontosabb a társaság, mint fehér zajra filmekre rajzolni.

ramien

a unique japanese soup and thai wok place with an ausblick for a drinkbar. kinda between an alterkneipe and japanese food, it offers great variety of well-prepared far-ost dishes for going-out occasions with friends. of course, they offer spritzer and biers as well (not just asahi as usual).

café sperl

tulajdonképp egy mindennapos bécsi kávéház eme hely, aztán mégis több. az a csodálatraméltó az efféle bécsi helyekben, hogy bár legalább 80-100 évesek a bútorok, berendezések, lámpák - mégis egyfajta modernség, új dolgokra nyitottság sugárzik a helyből, semmi múltbafordulás.
ez jellemzi a sperl kávézót is - egyszerre van kitűnő kávé, sturm avagy murci, valamint freewave wifi. nem véletlen, hogy akár egy esős vasárnap délután is szívesen ül be az ember olvasgatni, társalogni, vagy csak úgy egyáltalán, tenni-venni neten egy keveset.

wonderful typical wiener coffeehaus, with original, almost hundred years old furniture and lamps, brilliant coffee, austrian freshwine called 'sturm' and free wifi. all you need for a cold rainy sunday to get socialized a bit.

portrait

nos eme portréval szolgált munkaadóm egy valódi fotós segítségével. örüljetek neki, mert ennél jobb képem önéletrajzhoz már egész biztos nem lesz.

Wednesday, October 3

drang nach osten

hárman beszélgetünk a színnémet kisváros terecskéjén, sör mellett. hárman, kelet-európaiak:
[pl] -nálunk a kínaiak úgy léptek le az autópályára szánt pénzzel, hogy még mindig nincs készen és csak betonlapok voltak a földön az eb ideje alatt. azóta se haladt ott el egyetlen kocsi sem.
[sk] -nem rossz. nálunk jó tíz éve épül egyetlen autópálya, máig nem készült el (pozsony-nyitra-rózsahegy-poprád-lőcse-eperjes-kassa útvonalon) így most egy teljesen új nyomvonalon kezdtek el építkezni. nincs autópálya az országunkban.
[hu] -nálunk beszakadt a tervezett alagút, aztán most ott áll egy pálya autó nélkül.

avagy a keleti csőd.

die holländer

bár többetek számára nyílt titok, lehet, hogy párótok figyelmét elkerülte a hír, hogy hétközben német projekten dolgozom. ritkán írok munkáról, most ez mégis erről szól, szóval erre készülhettek.
tulajdonképp a nemzetközi közeg és munkatársak az egyik legfőbb és legfontosabb dolog, amit mostani munkámban szeretek. nincs annál szexibb, amikor több, addig sose látott emberrel poénkodtok, vagy járatjátok egymás agyát és próbáltok megoldást találni egy addig nem ismert problémára. engem ezek a helyzetek feldobnak, noha iszonyat utálom a bizonytalanságot (úgy egyébként). amúgy jobban belegondolva ennél fasztarisznyább helyre le se dobhattak volna: nincs normális közlekedés, hiába van szlovák kollégám bécsi irodán keresztül, de alig találkozunk és nem vagyunk összekötve - tehát legtöbbször egyedül vagyok a magam döntéseivel - vagyis nem épp leányálom. ha még hozzáteszem, hogy páran már két héten belül alapvonalon túl akartak tudni, még szebb, hogy lassan két és fél hónapja itt vagyok és még legalább másfélig itt leszek. szuper, legalábbis főnököm szempontjából mindenképp - ő csak október közepéig számolt legfeljebb. azt hiszem, ezt az elvárást simán túlszárnyalom.

node a hollandok. mert hogy velük dolgozom a legtöbbet és nem is eredménytelenül. több dolog miatt szeretem őket:
- iszonyat őszinték, nem takargatnak semmit (nagy többségben persze, mert hantabandi itt is volt, ki is tették a szűrét kíméletlen)
- egyből angolra váltanak, ahogy van egy nem-holland a közelben. és még elnézést is kérnek, vagy lefordítják a diskurzust - na ezt a szintet fogalmam sincs, mikor fogja akár egyetlen magyar közösség is elérni
- bármilyen véleményt elfogadnak, náluk az eredményesség a cél. ha te papírt hajtogatsz 45 fokban, akkor ezt illesztik be a folyamatba és te ezért vagy felelős - mindennél többre becsülik, ha egyértelműen el tudod mondani, mit miért csinálsz és mi lesz ebből a csoport előnye
szerénytelenül mondhatom, nekem e legutolsó pont vált nagy erősségemmé az elmúlt évek alatt. és hiába veszem el e projekten a helyet egy német, vagy holland elől - valamit csak jól csinálok, ha projektvezetés változása után is ragaszkodnak a munkámhoz. igaz, hogy ez számomra csak gyakorló kűr és nem dolgozom szintemnek megfelelően, de akkor is segédkezem. még azoknak is, akik nem különösebben segítettek (vagy ki is mondhatom: hátráltattak). bárhogy is alakuljon: akkor is nagyon szerencsésnek mondhatom magam, mert hollandokkal dolgozni mindig öröm. legalábbis nekem. mert ezt a közeget a legtöbb magyar se nem bírná, se nem értené.
és azért azt tegyem is hozzá gyorsan: nagyon el van kényeztetve a holland fiatalság, messze nem veszik észre, hogy keletről aki teheti, elindult nyugatra. azt már észreveszik, hogy keleten is terem gyom mellett búza, tehát van, aki bőven pariban van velük bármikor. sőt, gyorsabban és pontosabban dolgozik. tehát ha valakiben van elhatározás, bizony, komoly piaci rés nyílik itt - viszont ezt csak kemény munkával lehet kihasználni a maga teljességében.

n.w.o.

ez is egy vélemény a sok közül a miértekre. és mint saját példámból látszik, még repülőre sem szükséges felszállni.