tényleg röstellem, hogy nem jut időm rendszeresen írni ide, pedig még történnek érdekességek.
például majd két év után ismét Bécsben fogok dolgozni, nem kell naponta ingáznom. ettől kb. egy órányi szabadidővel többet remélek minden egyes munkanap. ezt jelenleg elképzelnem is nehéz, de valami elképesztő mód várom már. romantikus minden kora reggel búzamezőn át ugrándozni a gyár felé és vissza sietni esténként a vonatállomásra, meg az esti bicajozások a donauradwegen vagy a környék dombjain át hazafelé, de azért fárasztó is. minden egyes városban elintézendő üggyel, vizsgálattal, dologgal legalább 2-3 órám esett ki, azaz máskor ennyivel több túlórát kellett összegyűjtenem. ugyan még most is gondolkodom autón, de a reggeli dugóban kifelé max 15 percet segített volna, visszafelé pl du.5-6 körül szinte semmit. ellenben sokba kerül a fenntartása és kissé körülményes is, legalábbis garázs, pince nélkül. javíthatatlan városi vagyok ;)
ugyan a blogon nem sok változás történt, ellenben életemben annál több. egészen sokat ingázom mostanában BPre, mert van kiért és szerencsére ez kölcsönös. továbbra is remekül érzem magam bérleményemben, szomszédokkal is - van egy új magyar srác is a földszinten, tulajdonosokkal is. mégis előfordulhat, hogy jövőre változtatni szeretnénk majd, két emberre mégis szűkös a 40m2.
auszrián belül is újabb tájegységekre jutottam el, végre karintiába is és ide bizony érdemes lesz jópárszor látogatnom még. sajnos idén sem sikerült azonban Sillian környékére kerülnöm, igaz ez legalább egy hetes program kell majd legyen, meg talán nem is egyszer, annyi minden néznivaló és mászkálásra érdemes kiránduló ösvény található arrafelé.
zeneileg meg sajnos némi lassulással telik az egész idei év. szerencsére ez nem érinti a terveket, amiből csak egyre izgalmasabbak és érdekesebbek vannak, viszont többet kéne foglalkoznom velük. sajnos számos alkalommal kész lajhár voltam hét végére, de igyekszem ám tenni az ügyek érdekében. érdemes, mert szuper dolgok várhatóak és készülődnek!
Showing posts with label blog. Show all posts
Showing posts with label blog. Show all posts
Tuesday, October 2
Monday, March 6
helyzetjelentés
nokérem.
megint telt el pár hónap, futkorásznak a hetek, időközben pedig új munkahelyemen január óta már véglegesítettek is. einzelkämpfer selbständig mitarbeiter (kevéssé különbözik a godmode-tól, csak épp nem halhatatlan, hanem gyorsabban zombivá csoffadó vízihulla vagy ebben a játékban) módban űzöm a sportot.
de ha nem élvezném, nem végezném.
többek között ebből a bejegyzésből is látszik, hogy már valamennyi időm akad munkán kívüli tevékenységekre. jobbára pihenéssel töltöm az itthoni órákat, mert egyrészt érzem, hogy lassabban térek magamhoz, másrészt 3 hét alatt összehoztam +20 túlórát, ami azért új helyen eléggé vad és megerőltető.
elég volt a munkából. szóval mi más történt ezen kívül?
egyrészt Andrással karöltve modefként adtunk két remek koncert, egyet Bécsben, egyet Győrben. valamilyen formában biztos lesz folytatása, egész szuper felvételek születtek. aki dalokat, vagy legalábbis megjegyezhető refréneket óhajt, annak hivatalosan is bemutattunk. nem, ez nem lakodalmas csűrdöngölő, itt nem közönségigények kiszolgálásáról van szó. a közönség legfeljebb lélegezhet, de azt is csak halkan.
paradisehostilag viszont közönség- és magunk igényeit szolgáljuk ki, tulajdonképp bőven repríz státuszban vagyunk életművünk betetőzésén túl. ezúton is jelzem, érdemes minket megnézni erejünk teljében és ennek mostanában van az ideje.
van még ezentúl is tervem bőven, bár most inkább az itthoni alkotásban látom az előrelépés lehetőségét és egyébként is ez passzol a leggyorsabban és legjobban jelenlegi élettempómhoz: a hétközbeni este 9-10órás jam sessionökhöz nincsen túl sok erőm sajnos és nem is látom annyira produktívnak őket. biztos változik ez is, de per pillanat felvételeket és ötleteket szeretnék kidolgozni.
valamint visszaülni volán mögé, mert ha most nem, akkor nem tudom, mikor máskor.
jó fél éve, vagy talán nyár végén anyum reménykedett, hogy csak jól alakul a magánéletem. nos, a magánéletem nem alakul sehogy, mert nincsen. a sóval felhintett Karthágó, száraz nyári nap által kiszítt termőföld csupa eufemizmus ahhoz a nukleáris katasztrófa utáni porsivataghoz, ami számos éve magánéletem helyén honol. nagy büdös lófasz, ez van magánélet helyett.
ez annyira kiváló végszó volt, hogy most el is távozom pihenni. bis legközelebb!
megint telt el pár hónap, futkorásznak a hetek, időközben pedig új munkahelyemen január óta már véglegesítettek is. einzelkämpfer selbständig mitarbeiter (kevéssé különbözik a godmode-tól, csak épp nem halhatatlan, hanem gyorsabban zombivá csoffadó vízihulla vagy ebben a játékban) módban űzöm a sportot.
de ha nem élvezném, nem végezném.
többek között ebből a bejegyzésből is látszik, hogy már valamennyi időm akad munkán kívüli tevékenységekre. jobbára pihenéssel töltöm az itthoni órákat, mert egyrészt érzem, hogy lassabban térek magamhoz, másrészt 3 hét alatt összehoztam +20 túlórát, ami azért új helyen eléggé vad és megerőltető.
elég volt a munkából. szóval mi más történt ezen kívül?
egyrészt Andrással karöltve modefként adtunk két remek koncert, egyet Bécsben, egyet Győrben. valamilyen formában biztos lesz folytatása, egész szuper felvételek születtek. aki dalokat, vagy legalábbis megjegyezhető refréneket óhajt, annak hivatalosan is bemutattunk. nem, ez nem lakodalmas csűrdöngölő, itt nem közönségigények kiszolgálásáról van szó. a közönség legfeljebb lélegezhet, de azt is csak halkan.
paradisehostilag viszont közönség- és magunk igényeit szolgáljuk ki, tulajdonképp bőven repríz státuszban vagyunk életművünk betetőzésén túl. ezúton is jelzem, érdemes minket megnézni erejünk teljében és ennek mostanában van az ideje.
van még ezentúl is tervem bőven, bár most inkább az itthoni alkotásban látom az előrelépés lehetőségét és egyébként is ez passzol a leggyorsabban és legjobban jelenlegi élettempómhoz: a hétközbeni este 9-10órás jam sessionökhöz nincsen túl sok erőm sajnos és nem is látom annyira produktívnak őket. biztos változik ez is, de per pillanat felvételeket és ötleteket szeretnék kidolgozni.
valamint visszaülni volán mögé, mert ha most nem, akkor nem tudom, mikor máskor.
jó fél éve, vagy talán nyár végén anyum reménykedett, hogy csak jól alakul a magánéletem. nos, a magánéletem nem alakul sehogy, mert nincsen. a sóval felhintett Karthágó, száraz nyári nap által kiszítt termőföld csupa eufemizmus ahhoz a nukleáris katasztrófa utáni porsivataghoz, ami számos éve magánéletem helyén honol. nagy büdös lófasz, ez van magánélet helyett.
ez annyira kiváló végszó volt, hogy most el is távozom pihenni. bis legközelebb!
Monday, May 16
Sunday, February 28
szabad európa rádió
belevágtam eme műsor részvételébe is, mert jó ötletnek tűnt. pláne, hogy pont egy testhezálló és általam is kedvelt, figyelt témánál csatlakozhattam. elérhető, mint itunes podcast (csak a bejegyzés címét másold be az itunes storeban) - tessék feliratkozni és csak jönnek majd a következő adások! ráadásul vasárnap reggelenként
Tuesday, February 23
Wednesday, February 17
tűz van, babám!
az a helyzet, kurvára pártállam van (mármint mo.-on) és amennyire gyerekként emlékszem, a 87-88kori Mo. szabadabb, tisztább és átláthatóbb volt a mostaninál. és most hogy ezt leírom, még elkeserítőbb ez az egész. nincs már kedvem mo.-hoz, borzalmas egy hellyé vált.
update: 23.02.2016 6:00
és mostantól nyíltan diktatúráról beszélhetünk. gondolatrendőrség, alkotmányos jogaid korlátozása, erőszakkal félemlítés, bármi. vagyis az orosz módi, pont mint '89 október 23-a előtt szokásban volt. magyar köztársaság, demokrácia, szép álom voltál, szevasz!
update: 23.02.2016 6:00
és mostantól nyíltan diktatúráról beszélhetünk. gondolatrendőrség, alkotmányos jogaid korlátozása, erőszakkal félemlítés, bármi. vagyis az orosz módi, pont mint '89 október 23-a előtt szokásban volt. magyar köztársaság, demokrácia, szép álom voltál, szevasz!
Tuesday, January 26
japanische kampfhörspiele
got tickets to japan, direct w/o any hassle. so after the living memories of last year's chinese trip this time it is japan to check out in late may. and of course, checking on two guys living there.
Sunday, July 5
indokolatlan összegzés
akarva-akaratlanul elgondolkodtató volt a puszta tény, hogy 3 év után újra hosszabbítanom kellett albérletem. 3 év már nem rövid idő és rajtam is nyomot hagyott. nem célom nekrológot készíteni, ám néhány gondolat csak végigszalad ekkor az agyamon.
elsősorban ami számít és meghatározó a munkám és megélhetésem. szerencsére e téren nem panaszkodhatom, a következő 3-5 évben egész komoly mennyiségű feladat vár rám és munkahelyi kis csoportunkra. szakmailag nagyon érdekes és hosszú távon is izgalmas lesz ez az idő és ahogy az elmúlt 2 évben is, ezután is igyekszem tanulni belőle. azt azért megfigyeltem magamon, hogy óriási megfelelési kényszer már nincs rajtam és bizony, valamilyen szinten engem is kell érdekeljen egy feladat, hogy teljesen tökéletesen megoldjam. azt hiszem, ez egy külföldi állástól, lehetőségektől független érzés bennem: egész biztosan nincs kedvem 50évesen is multinacionális környezetben és pénzügyekkel vagy informatikával foglalkozni: mindenképp valami saját vállalkozást vagy üzletet szeretnék űzni. de ez egyrészt még odébb van és addig még bőven meg kell teremteni a lehetőségét, hogy különösebb kockázat nélkül tudjak befektetni. visszatérve a jelenhez: ugyan kipróbáltam magam tanácsadói munkakörben, de nekem a belső, in-house fejlődési lehetőség való igazán. eleve nem vagyok egy túl gyors ember és sokkal előrébb jutok, ha biztos és állandó környezet vesz kerül.
zenéléssel meg egy egész érdekes keringőt lejtettünk az elmúlt 3 évben. hamar eltelt az első pár hónap, amikor bőven volt más, sokkal fontosabb dolgom és gondolatom, mintsem zenéléssel törődnöm. utána egy jó fél éves munkám alatt még szabadidőm nagy része is elillant. nem kifogásképp, de új motivációt és irányokat is kellett találjak magamnak, mivel a megszokott és évek óta cipelt dolgaim már nem villanyoztak fel. így cseréltem le komplett cuccaim 3 év alatt és most egy teljesen más eszközparkkal másfelé is igyekszem, mint korábban. valahogy úgy alakult, hogy míg egy volt zenekarom alszik, addig más alvók épp mostanában keltek fel egész más köntösben. ugyan lenne mit fejleszteni még játékomon, de attól tartok, ennél sokkal jobb már nem lesz így ebből kell kihoznom azt, amit még lehetséges. ötletem pedig van ám a hosszú távon űzhető egyéni projektre és bizony itt csak saját magamtól függ, meddig és milyen előre jutok el. annak örülök nagyon, hogy kortól és stílustól függetlenül mindenkinek tetszik, amit művelek. nem utolsósorban nekem is.
Bécs pedig elképesztő mód tetszik. nagyon szeretem azt a nyugalmat, amit legtöbb részén áraszt. ugyan továbbra is bennem motoszkál a skandináv kisördög (nem hiszem, hogy ez valaha elmúlna) viszont akár az 5-6 évvel ezelőtti helyzethez és állapotokhoz képest is sok változott Svédországban, illetve Ausztriában is. mivel szakterületemen viszonylag kevés és szűk lehetőség adódna északon - mindenképp periféria és előbb-utóbb leszakadás a legutóbbi fejlesztésektől és tréningekről - így német nyelvterületen belül érdemes olyan helyet találni, ahol szívesen tölt el időt az ember. nos, Bécs tulajdonképp bármilyen feltételrendszernek eleget tesz. nem magasztalom tovább, de nagyon sokat köszönhetek már most az itt töltött időnek. rendszeres megkapom a kérdést, hogy meddig és milyen módon tervezek még külföldön maradni. ezt pláne az első évben nem volt egyszerű érzelmi túlfűtöttség nélkül megválaszolnom, azóta szerencsére jóval árnyaltabban látok helyzeteket és lehetőségeket. egyáltalán nem tervezem a visszaköltözést, se rövid, se hosszú, se semmilyen ideig. szakmailag és munka szempontból is komoly visszalépés lenne. természetesen anyagilag is, de ha eddig nem lett volna nyilvánvaló, számomra nem az anyagi szempont a döntő. ha ez számítana első helyen és legfontosabban, már régóta Sanghajban vagy Hongkongban lennék. jómagam már 2007 óta árgus szemekkel figyelem és figyeltem a külföldi lehetőségeket és tulajdonképp sokáig vártam, mire 2012ben elköltöztem. tehát függetlenül az elmúlt tíz évben történt magyar és európai változásoktól, elodázhatatlanul megtörtént volna. abban teljesen biztos vagyok, hogy a 2010 és pláne a 2014 utáni magyar légkörben egyáltalán nem akarok élni, egyszerűen rosszul érzem magam ebben a közegben. azt is fájdalmas látni, mennyi szerencsétlen ember próbál kapaszkodni valami szabályrendszerbe, amiről a legtöbb esetben kiderül: iszonyat átverés. sajnos amíg a magyar választók zöme fejben nem tanul és nem okosabb, ugyanaz a sötétség köszönt vissza még jópárszor - nem saját, de sosem volt ennyire időszerű: magyar seggbe magyar lófaszt!
egyszer találkoztam a mitteleuropäer kifejezéssel jó tizenöt éve és ugyan értettem, de nem pontosan fogtam fel, miért is fontos hangsúlyozni a jelzőt. mára érteni vélem és úgy gondolom, rám is ez a leírás igaz. roppantul szeretem a cseh tájat, a kis sörfőzdéket, az Alpokat és a magashegyi túrázást, bicajozást városban és vidéken egyaránt, valamint hogy Európán belül szinte minden ország kétórás repüléssel elérhető. bár magyarnak születtem, alapvetően európainak tartom magamnak. és nagyon nem nézem jó szemmel, hogy mások akarnak dönteni sorsom felől - nem, nem kérek belőle. magam eldöntöm, mihez kezdek és nem várok más segítségére. nincs is más: tovább a végtelen felé!
zenéléssel meg egy egész érdekes keringőt lejtettünk az elmúlt 3 évben. hamar eltelt az első pár hónap, amikor bőven volt más, sokkal fontosabb dolgom és gondolatom, mintsem zenéléssel törődnöm. utána egy jó fél éves munkám alatt még szabadidőm nagy része is elillant. nem kifogásképp, de új motivációt és irányokat is kellett találjak magamnak, mivel a megszokott és évek óta cipelt dolgaim már nem villanyoztak fel. így cseréltem le komplett cuccaim 3 év alatt és most egy teljesen más eszközparkkal másfelé is igyekszem, mint korábban. valahogy úgy alakult, hogy míg egy volt zenekarom alszik, addig más alvók épp mostanában keltek fel egész más köntösben. ugyan lenne mit fejleszteni még játékomon, de attól tartok, ennél sokkal jobb már nem lesz így ebből kell kihoznom azt, amit még lehetséges. ötletem pedig van ám a hosszú távon űzhető egyéni projektre és bizony itt csak saját magamtól függ, meddig és milyen előre jutok el. annak örülök nagyon, hogy kortól és stílustól függetlenül mindenkinek tetszik, amit művelek. nem utolsósorban nekem is.
Bécs pedig elképesztő mód tetszik. nagyon szeretem azt a nyugalmat, amit legtöbb részén áraszt. ugyan továbbra is bennem motoszkál a skandináv kisördög (nem hiszem, hogy ez valaha elmúlna) viszont akár az 5-6 évvel ezelőtti helyzethez és állapotokhoz képest is sok változott Svédországban, illetve Ausztriában is. mivel szakterületemen viszonylag kevés és szűk lehetőség adódna északon - mindenképp periféria és előbb-utóbb leszakadás a legutóbbi fejlesztésektől és tréningekről - így német nyelvterületen belül érdemes olyan helyet találni, ahol szívesen tölt el időt az ember. nos, Bécs tulajdonképp bármilyen feltételrendszernek eleget tesz. nem magasztalom tovább, de nagyon sokat köszönhetek már most az itt töltött időnek. rendszeres megkapom a kérdést, hogy meddig és milyen módon tervezek még külföldön maradni. ezt pláne az első évben nem volt egyszerű érzelmi túlfűtöttség nélkül megválaszolnom, azóta szerencsére jóval árnyaltabban látok helyzeteket és lehetőségeket. egyáltalán nem tervezem a visszaköltözést, se rövid, se hosszú, se semmilyen ideig. szakmailag és munka szempontból is komoly visszalépés lenne. természetesen anyagilag is, de ha eddig nem lett volna nyilvánvaló, számomra nem az anyagi szempont a döntő. ha ez számítana első helyen és legfontosabban, már régóta Sanghajban vagy Hongkongban lennék. jómagam már 2007 óta árgus szemekkel figyelem és figyeltem a külföldi lehetőségeket és tulajdonképp sokáig vártam, mire 2012ben elköltöztem. tehát függetlenül az elmúlt tíz évben történt magyar és európai változásoktól, elodázhatatlanul megtörtént volna. abban teljesen biztos vagyok, hogy a 2010 és pláne a 2014 utáni magyar légkörben egyáltalán nem akarok élni, egyszerűen rosszul érzem magam ebben a közegben. azt is fájdalmas látni, mennyi szerencsétlen ember próbál kapaszkodni valami szabályrendszerbe, amiről a legtöbb esetben kiderül: iszonyat átverés. sajnos amíg a magyar választók zöme fejben nem tanul és nem okosabb, ugyanaz a sötétség köszönt vissza még jópárszor - nem saját, de sosem volt ennyire időszerű: magyar seggbe magyar lófaszt!
egyszer találkoztam a mitteleuropäer kifejezéssel jó tizenöt éve és ugyan értettem, de nem pontosan fogtam fel, miért is fontos hangsúlyozni a jelzőt. mára érteni vélem és úgy gondolom, rám is ez a leírás igaz. roppantul szeretem a cseh tájat, a kis sörfőzdéket, az Alpokat és a magashegyi túrázást, bicajozást városban és vidéken egyaránt, valamint hogy Európán belül szinte minden ország kétórás repüléssel elérhető. bár magyarnak születtem, alapvetően európainak tartom magamnak. és nagyon nem nézem jó szemmel, hogy mások akarnak dönteni sorsom felől - nem, nem kérek belőle. magam eldöntöm, mihez kezdek és nem várok más segítségére. nincs is más: tovább a végtelen felé!
Tuesday, February 24
Tuesday, January 20
bécsi fekete
azaz wiener schwarzer - remek blog, kiváló hírekkel és tudnivalókkal. akár ide látogatóknak is.
Tuesday, November 11
hovamegyezavonat?
eme remek vasutas blog szerint így fest bezzegország vasútja. kicsit árnyaltabb képet ad az alábbi interjú - avagy a piac korlátozása az eu-irányelvekkel szemben nem csak és kizárólag a magyar ugar sajátja. igaz, cserébe az öbb fő vonalhálózatán 160km/h, a csúcsot jelentő westbahn irányon pedig 220km/h sebességgel közlekedhetnek a szerelvények.
Monday, October 20
die flaktürme
elég ismert a magyar blogszférában a falanszter, ez a cikkük pedig pont az ablakomból is kiválóan látható flakturmokkal és háborús szerepükkel foglalkozik. innen tudtam meg, hogy lőszerrobbanás miatt zárták le az augarteni két flakturmot. mindkettő nyomasztó mód telepszik a pazar módon kezelt parkra, s ez a nyomás télen csak fokozódik. szinte várná az ember az épp leszálló lambda-szállítóhajókat, vagy egy köteléknyi x-szárnyút.
Saturday, July 26
solo traveler
need to finalize my holidays this year, cause even if i pass the maximum 15days to next year, still need to get out 18 by the end of this one. therefore this blog just came across and how fortunate it did. solo traveler for single voyeurs.
Wednesday, March 26
blog: lemezdaráló
amennyiben a rádiókból már eleged, ámde mégsem falbontás a vágyad, számos köztes lemez jelenik meg nap mint nap és erről a daráló kézséggel tudósít.
blog: fluffer's toothbrush
Balázs blogján főleg amiatt szakadok a nevetéstől, mert látom magam előtt az arcát, amikor eme dógok történnek vele.
Wednesday, April 3
home recording tanácsok
Töfi nagyon hasznos, könnyen érthető és földhöz ragadt tanácsokat írt minden otthon ügyködő kóklernek, mint amilyen magam is lennék, ha végre leülnék zenélni huzamosan és rendszeresen ismét.
Subscribe to:
Posts (Atom)