anyummal a parki séta és kötelező piaci körbejárás és beszerzés után szabadultunk be a stadtba - végül csak sikerült találnia egy paszentos zöld nadrágot, ám addigra már teljesen felöltöztem, cipőstül, nadrágostul és a legkirályabb felsőmmel evör.
viszont arra nem voltam felkészülve, hogy nadrág próbálás közben anyum a boltvezető sráccal zendít rá a 'ritka rozs, ritka árpa' örökbecsű nótára. a szürreális csak finom jelző, mivel hirtelen megjelent a kisfoxi is, aki majd beleugrott csirkehúsokkal teli táskámba, majd üvegdísz-frizurájú boltvezető mutti, aki lelkesen rámkacsint: jól áll a fekete farmer. wunderbar.
No comments:
Post a Comment