minden faszányos új munkahelyemen, kollégák nagyon rendesek, befogadók, segítőkészek – és bizony így az amúgy engem zavaró körülmény sem aggaszt, hogy kis kuckónkban szinte egyfolytában szól a bécsi superfly rádió. Kevés műfaj van a világon, amitől igyekszem távoltartani magam, ám az r’n’b-nek csúfolt rettenet és a vég nélküli soul by default ide tartozik (persze itt is vannak kivételek: Meshell Ndegeocello mindig letaglóz és alig térek magamhoz, Kéri Mária viszont nem csak kifejezetten fárasztó, hanem elképesztő unalmas is).
node ebben a világban az a szép, hogy bár számos helyen entrópia felé tart, az ember tehet eme züllés ellen. ennek tudatosításával már szerváltam is egy kisjack kábelt – így most, egy újabb túlórával záruló nap végén végre felcsendülhet vérbeli déli amcsi funk:
No comments:
Post a Comment