a hitel

akartam már erről a témáról írni, de az idő elteltével egyre kevésbé tudtam mit hozzátenni az egyébként is elérhető anyaghoz. természetesen a devizahitel kérdésére gondolok és bizony, jó megoldást nem tudok ajánlani én sem. ami biztos: bármely felvett hitelt, kölcsönt vissza kell fizetni. pont. ez nem lehet vitatéma (sajnos számos fejben az).
szerencsére már jópáran felhívták a figyelmet, hogy forint alapú hitelt is lehetett választani ám. senkinek sem volt kötelező devizában eladósodnia, hiszen forintban is megtehette. és ha már szóba kerül a hitelfelvétel, van ám hitelképesség is. ezt a legegyszerűbb módon már egy fehér lappal és ceruzával meg lehet tenni: gyorsan kiderül, hogy a havi fizetésből milyen futamidejű hitelre futja. és tervezéskor nem árt arra figyelni, hogy biztos lesz pár nem várt esemény, esetleg munkával kieső évek, egészségügyi bajok (sajnos ez is előfordulhat). tehát hagyni kell biztonsági tartalékot és az sem árt, ha önerő mellett vannak még mozgatható tartalékaink.
sajnos a tőkeszegény (ez a helyzet 1830 óta jottányit sem változott, ez is elgondolkodtató) magyar gazdaság és társadalom számos téves meggyőződésnek is eleget próbál tenni. egyrészt túlnyomó a saját tulajdon mértéke, se gazdasági szereplők, se állam nem gondolkozik a hosszútávú lakásbérlet rendszereiben - pedig ezzel a munkaerő mobilitása is megnőne országon belül - és szinte nemzetségi elvből mindenki úgy érzi, az első és legfontosabb a saját tulajdonú lakás szerzése. itt felhívnám a figyelmet, hogy a mobil, szakképzett munkaerő az egyik legeladhatóbb termék a mai világban.
egész biztos vagyok benne, hogy nem minden devizahitel szerződés mentes a hibáktól, esetleg visszaélésektől. de ez minden egyes szerződésnél egyedileg vizsgálandó - önmagában ez a pénzügyi termék se nem rossz, se nem jó. A devizahitel nem hibás, hanem összetett termék, amely egy teljesen normális hitelügyletből és egy spekulatív részből áll össze. Akik ilyen hitelt vettek fel, tulajdonképpen arra spekuláltak, hogy az árfolyam vagy erősödni fog, vagy nem fog nagyon gyengülni - Oblath Gábor, 03.09.2013 - az fogjon kést, aki nem vágja el a kezét.

úgy vélem, a roppant kreatív (= semmihez sem értő) magyar hitelfelvevők többsége huszáros vágással meg akarta oldani a "nekem jár" problematikát, illetve "én jobban tudom" felfogással simán vállalhatatlan és nem teljesíthető hiteleket vett fel. egész komikus látni, hogy az egyre erősebb nacionalista és nemzetinek gondolt, sokkal inkább törzsi színekbe festett elégedetlenek tulajdonképp azért kérnek most támogatást eme hitelbe be nem szállóktól - hányszor kaptam meg annak idején, hogy milyen ostoba vagyok, hogy nem szállok be az össznépi eladósodásba - mert nem hittek a hitelfelvétel idején a nemzeti valutában. ezért is visszatetsző nemzeti lobogók alatt utólag támogatásért vonulni. másrészt ha egyszer csak kinyílna az állami csap, tisztán világos minden pénzügyi szereplő számára, hogy megszűnik az egyenlő felelősség a magyar pénzpiacon. teljesen egyértelmű, hogy a már említett, 1830ban megállapított tőkehiány a következő évtizedekben csak fokozódni és erősödni fog, tovább gátolva a fejlődést.