sejtettem, hogy párszor agyon fog vágni a kino wie noch nie válogatása, ám a tegnap esti román filmből még most is alig ocsúdtunk fel hárman, akik megnéztük.
talán magyar vonalról Pálfi György Taxidermiája hasonló, ám Gyurinál jóval több szerepe van a fekete humornak és tragikomikus helyzeteknek. hangulatát tekintve Kovács Zsófi Pál Adriennje áll közel, ám a román film egyre kínzóbb mélységbe merül és nincs kiút. Dante Remus számára - és vele együtt számunkra is - az élet véget ér. azért nem túl jó érzés ezt eleve egy picit magányos állapotban megnézni: túl valóságos a film, hogy igaz is legyen.
erősen ajánlott mozi.
No comments:
Post a Comment