analysis paralysis

nagyon, nagyon ritkán gondolom úgy, hogy úgy van.
alapvetően kételkedem, magamban, a világban, még egy, a parkban lábam elő átfutó kedves mókuskomában is. nem véletlenül hallgatok black metalt, olyat is, amitől mások sikítófrászt kapnak (no persze vannak olyan black metalok is, amitől én kapok sikítófrászt).

aztán Pál biztatására úgy gondoltam, megvillantom elemző vénámat, bármit is jelentsen ez. nyugalom, nem solingennel.

most úgy gondolom, Gordon színrelépése és szózata nagyon, nagyon fontos. visszatért, csattanós választ adott mindenkinek. nem volt felesleges szál beszédében, valóságos dolgokról beszélt egyszerűen, érthetően és hitelesen. felhasználva a Kedves Vezető elszólásait még élesebbé és érthetőbbé vált az elmúlt két év zuhanása a semmi felé. így csokorba szedve tényleg megdöbbentő, ovi hol tart ma már '89es önmagához képest. sajnos, tényleg igaza van Gordonnak: már 2014 is késő a változásra, de az az utolsó esély. ha akkor nem fordul meg az ország, akkor tényleg nincs remény a következő évtizedekre nézve Magyarisztánban. csak egy cafat égett rántotthús marad a Trianon előtti wiener schnitzelhez képest.

és mi történt Gordon beszéde után?

az lmp már szétszakadt az értékelésben. a schiffer-féle irány kvázi júdea öngyilkos kommandója. mókás dolog ez a különállás, de pont az lenne a lényeg, hogy a haza érdekében jó kompromisszumokat tudjanak kötni másokkal. legyen zöld irány, legyen zöld tudat, akarat a magyar politikában (is). sajnos az lmp pont hazai terepen kezd veszíteni magából, ugyan máshol nagyon tisztességesen helytáll (női politikájuk, Ertsey Katalinnal és Szabó Tímeával és képviselőtársnőikkel együtt tényleg pazar).
tehát maradjunk az együttműködésnél.
a jobbikkal kizárt. az mszp-vel érthető módon nagyon nehéz. a fidesszel meg értelmetlen tárgyalni, mert utolsó percben mégis a törvényjavaslat része lesz, csak narancs színekben.
szóval ha ehhez képest van egy új erő, ami tárgyalásra kész - az csak növeli a kompromisszumkötés fontosságát: a többiek számára is.

egy ilyen közegben jobbik ugyanúgy szélen marad zárva, fidesz meg forronghat magában. puszta játékelmélet: ha az összefogásra és szinergiára hajlandók összefognak, többségben, akkor a kirekesztők - jobbik, fidesz, mszp csökkenő sorrendben - partvonalon kívülre kerülnek. tehát az a fontos, hogy az új közép, Gordonnal, beszéljen. méghozzá minél több, minél szélesebb rétegekkel beszéljen. azokkal is beszéljen, akik kiábrándultak, azokkal is, akik régóta mást akarnak. és azokkal is, akik már határon túl vannak.

ha már az lmp-nél megragadtam az imént: ha az lmp nem hajlandó a párbeszédre (nem értem Schiffert, de tényleg nem) akkor a kukában a helye. olyan politikai párt, aki nem beszél másokkal, puszta teher, felesleg. beszéljen másokkal. akarjon együtt dolgozni. legyenek elvei, viszont tudjon egyezségeket kötni. amiből a másik számára is előny születik.

és ez egy nagyon fontos elem: a másik számára előny biztosítása. ez a mai európa alapja, a nemzetközi munkában alapkódex része. nem baszakszom mással és a másik sem baszakszik velem. ez nagyon ideálisnak és romantikus álomnak tűnhet, de kőkemény valóság. basszál csak ki egyszer egy kollégáddal, vevőddel, szállítóddal és egy kemény versenyben már másnap nyomják az arcodra a megbízhatatlan fasz pecsétet. sajnos ennek mo.-on nem sok keletje van. társadalmi okokból.

arról van szó, hogy az a ballaszt, az a jópár millió ember, aki másokból akart megélni, sokáig - na ők nézhetnek tükörbe 2012 október 23tól. nap mint nap. bár nem fognak, de remélem, csak egyszer igen és kivág a tükörből egy szilánk. jó lenne, mert mindenki a saját kárán tanul. és már tényleg nincs tovább: ha most nem, akkor a következő évtizedekben biztos nem.

tehát egyetlen feladata van mindenkinek 2013ban: regisztrálni. 2014ben: választani. választani, és nem orbánt, nem vonát, nem az mszp-t (a dk kiválás számomra azért volt előnyös, mert tényleg csak a szenny és cinizmus maradt a szegfűpártban). aki ezt nem képes megérteni, maga is elhelyez egy koporsószeget az országban.

nem kötelező velem egyetérteni. ha valaki, én tényleg elfogadom, ha más másképp gondolkozik. legyen. de most már tiszta és nyilvánvaló, hogy van alternatíva: nem szabad vesztegetni hagyni az időt: már így is 22 év telt el. nincs még 22 (és baszki, csak most esett le, hogy catch 22 de tényleg nem hamarább)

köszönöm.