köztudott, hogy a turistavízum minden országban csak 3 hónapig érvényes, afeletti időtartamra tartózkodási és munkavállalási engedélyt kell szerezni minden országban. így van ez az eu területén is, csak eu-s polgárként sokkal gyorsabb az ügyintézés. persze munkaszerződéssel együtt is.
bécsben a bevándorlási hivatalra használt eufemizmus az ma35. köznyelvben így kerül elő: 'voltál már a dresdner strassén?' 'voltam a szűzmáriáját tezsvír, mennem is kő vissza a naccsádhoz mer a papírokat nem fogatta el, hogy a devla vigye el!'
vagyis az ma35 intéz mindent, ami ki és bevándorlással, munkavállalással kapcsolatos. annak idején a meldezettel intézésekor kaptam róla tájékoztatót, akkurátusan eltettem ezt a papírt a sozialversicherung mellé. hogy miért pont oda és miért nem olvastam legalább el, mi ez az ma35 valójában - én kérek elnézést, nem esett le. szerencsére a már többször említett magyar WU-listán is előkerült a téma, így bőven időben eszméltem.
ma35höz ugyanis akkor kell eu-s polgárként fáradni, ha ausztria területén akarsz tartózkodni a turistavízum által fedett 3 hónap után is. ezt a megjelenést pedig ausztriába érkezésed után legfeljebb 4 hónappal meg kell ejtened, ellenben büntetnek. tényleg ez szerepel rajta a tájékoztatón és tekintve, hogy büntetéssel sehol máshol nem fenyegettek eddig, gondolom hogy ennek oka van. azaz jobb, ha időben elvégzi az ember.
persze munkahelyen előre szóltam, hogy mai nap ezzel kezdek, előre bocs a kései érkezésemért. mivel 8kor kezdődik az ügyintézés, így h8-kor léptem az épületbe. nem túlzok, kb. 80 méteres sor fogadott, legalább 250 emberrel a világ minden tájáról. persze a sor végén hangoskodó öregebb csoportosulás második szava magyar volt - kiváló országimázst hoztak össze pár perc alatt. az a helyzet, hogy ebben a (és hasonló) helyzetben is annyira jó pókerarcot öltöttem, magam is gratulálok utólag is. magyarokkal találkozni legalább egy oroszruletthez hasonló élmény, vagy nagyon jó társalgás és hangulat alakul ki pár percen belül, vagy - és itt most nem részletezem a másik végletet, mindenki el tudja képzelni.
mellékszál: rendszeresen visszatérő elem a WU-listán is azon állampolgártársaink viselkedése, akik itt, a Lajtától nyugatra is ügyeskedésből, mások kihasználásából, állandó anyagiaskodásból és mások lépten-nyomon átveréséből próbálnak előre lépni. az egy dolog, hogy gusztustalan és gyomorforgató ez a viselkedés és már otthon is utáltam, de nagyon - ám itt tényleg visszaüt(het) az egyébként rendesen beilleszkedni vágyó és a helyi szokásokat figyelő, tagozódni vágyó polgártársaira. szerencsére itt utóbbiak vagyunk többségben (nagyon remélem), valamint észben is gyorsabbak vagyunk. azért pár évtizednyi kárpát-medencei balkanizmus tapasztalata nem múlik el nyomtalanul. szóval számos alkalommal előfordul(t) és még elő is fog, hogy magyar szóra nemhogy nem fordulok oda, hanem tartok el.
node vissza az ma35-höz. előzetes házi:
- útlevelet
- e-cardot
- meldezettel-t
- és biztonság kedvéért munkaszerződést is
mind-mind egyenként lemásolni.
eredeti és másolt példányokat egyaránt vinni kell. ez tényleg fontos, ugyanis jócskán rövidebb időbe telik felkészülten az ügyintézés, mint helyben rögtönözve. ez egyébként is magyar-balkáni módszer, a Lajta innenső oldalán minden paraszt tervez, kigondol, úgy lép.
bár az iroda csak reggel 8kor nyit, célszerű és ha utólag tehetném 7:30-7:35 körülre odaérni. elképesztő hosszú sor alakul ki ugyanis és minél előbb állsz, annál gyorsabban kerülsz a problémamentes csoportba, azaz gyorsabban kerülsz ügyintézőhöz.
nyitás után 20-30 percnyi sorbanállás után már kapod is a sorszámot, tartózkodási engedélyért fel a hatodikra. menetelés a vágóhídra. az első intelligencia-próba maga a sorszám, ugyanis több sor áll egyszerre. ezen már az emberek tizede elvérzik, ők mehetnek újra le a földszintre újabb számért. jó sorban állás után negyed órával már valamelyik ügyintézőhöz is kerülsz. spec itt kifogtam egy olyan nőt, aki akár magyar okmányirodában is ülhetett volna. teljesen nem volt tisztában, miket adott oda, miket nem - viszont nagyon készséges volt és előre köszönt. mégis csak osztrák, nem lehet magyar. számlát viszont nem adott és emiatt volt két futásom a pénztárhoz.
a sorban várakozás egyébként izgalmas itt és egyben a legjobb önbizalomnövelő tréning, ha ez hiányozna (nekem pl hiányzik, szóval jól esett): ilyen mennyiségű szerencsétlen párával sehol máshol nem találkozhatsz. legjobb példa az az indiai fószer volt, aki az a3-as lappal, defekt felirattal telibe ragasztott fénymásoló gépen próbálkozott okmányait másolni. a teremőr srác fél perc múlva felnézett a wikipedia mögül, épp azt bújta, és látni kellett az arcát, ahogy megpróbálja elmagyarázni ennek a párának, hogy azt a gépet ugyan hiába nyomkodja.
ahogy ígérték, tényleg szólítottak 10 percen belül név szerint: simán megkaptam a tartózkodási engedélyt, ott helyben átadta egy másik ügyintéző az okmányt. gondolom segített a gyors mérlegelésben, hogy a meldezettel esetén is vittem már magammal a munkaszerződésemet, így szinte ők kértek elnézést a majd másfél órára nyúlt ügyintézésért.
most pedig már hivatalos plecsnim van, kétfejű sassal, hogy itt ronthatom a levegőt. ha nagyon rontanám, öt év múlva állampolgárságért is jöhetek ismét.
No comments:
Post a Comment