épp elértem hazafelé a buszt, kissé veszélyes volt átsuhanni a rakparti háromsávos úton, de pont beugrottam még a záródó ajtók között. szegény sofőr nem is hitt a szemének, kvázi flashként értem el. aztán a villamosnál pont két csitri mögött estem le egy tisztának látszó helyre. később figyeltem fel rá, hogy egyikük erőteljesen stíröl, de minden bizonnyal házszámot tévesztett, hiszen harminc alá eleve nem célzom. sőt a legutóbbi tapasztalataim alapján afelett is erősen kockázatos a pulykalövészet.
viszont nagyon vesztegetem már az időmet, elmondhatatlanul hiányzik egy kapcsolat. szinte már egy rossz is (persze nem), csak legyen valami végre valahára. addig is le kéne kötnöm magam zenéléssel, hiszen ezt sem teszem. kurva én, faszom belém.
No comments:
Post a Comment